Kína jelenlegi energiatermelési formái főként a következők.
(1) Hőerőmű. A hőerőmű olyan üzem, amely szenet, olajat és földgázt használ üzemanyagként villamos energia előállítására. Alapvető termelési folyamata a következő: az üzemanyag elégetése a kazánban lévő vizet gőzzé, az üzemanyag kémiai energiáját pedig hőenergiává alakítja. A gőznyomás forogni kezdi a gőzturbinát. Ez mechanikai energiává alakul, majd a gőzturbina forogni kezdi a generátort, amely a mechanikai energiát elektromos energiává alakítja. A hőerőmű fosszilis tüzelőanyagokat, például szenet és kőolajat kell elégetni. Egyrészt a fosszilis tüzelőanyag-készletek korlátozottak, és minél többet égetnek el, annál kevésbé fenyegeti őket a kimerülés veszélye. Becslések szerint a világ olajkészletei a következő 30 évben kimerülnek. Másrészt az üzemanyag elégetése szén-dioxidot és kén-oxidokat bocsát ki, ami üvegházhatást és savas esőt okoz, és rontja a globális környezetet.
(2) Vízenergia. A víz, amely a víz gravitációs potenciális energiáját mozgási energiává alakítja, ütközik a vízturbinának, a vízturbina forogni kezd, a vízturbina csatlakozik a generátorhoz, és a generátor elkezd áramot termelni. A vízenergia hátránya, hogy nagy mennyiségű földterület kerül elöntésre, ami károsíthatja az ökológiai környezetet, és ha egy nagy víztározó összeomlik, a következmények katasztrofálisak lesznek. Ezenkívül egy ország vízkészletei is korlátozottak, és az évszakok is befolyásolják őket.
(3) Napenergia-termelés. A napenergia-termelés közvetlenül alakítja át a napfényt elektromos árammá (más néven fotovoltaikus energiatermelés), és alapelve a „fotovoltaikus hatás”. Amikor egy foton egy fémre vetül, energiáját a fémben lévő elektron elnyelheti. Az elektron által elnyelt energia elég nagy ahhoz, hogy legyőzze a fém belső gravitációját, munkát végezzen, elhagyja a fém felületét és fotoelektronná alakuljon. Ez az úgynevezett „fotovoltaikus hatás”, vagy röviden „fotovoltaikus hatás”. A fotovoltaikus napelemes rendszer a következő jellemzőkkel rendelkezik:
①Nincsenek forgó alkatrészek, nincs zaj; ②Nincs légszennyezés, nincs szennyvízkibocsátás; ③Nincs égési folyamat, nincs szükség üzemanyagra; ④Egyszerű karbantartás és alacsony karbantartási költség; ⑤Jó működési megbízhatóság és stabilitás;
⑥A napelemes akkumulátor, mint kulcsfontosságú elem, hosszú élettartammal rendelkezik;
⑦A napenergia energiasűrűsége alacsony, és helyről helyre, valamint időről időre változik. Ez a napenergia fejlesztésének és hasznosításának fő problémája.
(4) Szélenergia-termelés. A szélturbinák olyan erőgépek, amelyek a szélenergiát mechanikai munkává alakítják, más néven szélturbinák. Általánosságban elmondható, hogy hőhasznosító motorról van szó, amely a napot hőforrásként, a légkört pedig munkaközegként használja. A következő jellemzőkkel rendelkezik:
①Megújuló, kimeríthetetlen, nincs szükség szénre, olajra és a hőenergia-termeléshez szükséges egyéb tüzelőanyagokra, illetve az atomerőművek villamosenergia-termeléséhez szükséges nukleáris anyagokra, kivéve a rendszeres karbantartást, bármilyen más fogyasztás nélkül;
②Tiszta, jó környezeti előnyök; ③Rugalmas telepítési méretek;
④Zaj- és vizuális szennyezés; ⑤Nagy földterületet foglal el;
⑥Instabil és ellenőrizhetetlen; ⑦Jelenleg a költségek továbbra is magasak; ⑧Befolyásolja a madarak aktivitását.
(5) Atomenergia. Atomreaktorban a maghasadás során felszabaduló hő felhasználásával villamos energia előállítására szolgáló módszer. Nagyon hasonlít a hőenergia-termeléshez. Az atomenergia a következő jellemzőkkel rendelkezik:
①Az atomenergia-termelés nem bocsát ki hatalmas mennyiségű szennyező anyagot a légkörbe, mint a fosszilis tüzelőanyaggal történő energiatermelés, így az atomenergia-termelés nem okoz légszennyezést;
②Az atomenergia-termelés nem fog olyan szén-dioxidot termelni, amely súlyosbítja a globális üvegházhatást;
③Az atomenergia-termelésben használt urántüzelőanyagnak nincs más célja, mint az energiatermelés;
4. A nukleáris üzemanyag energiasűrűsége több milliószor nagyobb, mint a fosszilis tüzelőanyagoké, így az atomerőművek által használt üzemanyag kis méretű, és kényelmesen szállítható és tárolható;
⑤Az atomenergia-termelés költségeiben az üzemanyagköltségek kisebb arányt képviselnek, és az atomenergia-termelés költségei kevésbé érzékenyek a nemzetközi gazdasági helyzet hatására, így az energiatermelés költségei stabilabbak, mint más energiatermelési módszerek esetében;
⑥Az atomerőművek nagy és kis aktivitású radioaktív hulladékokat, vagyis használt nukleáris üzemanyagokat fognak termelni. Bár kis térfogatot foglalnak el, a sugárzás miatt óvatosan kell kezelni őket, és jelentős politikai nehézségekkel kell szembenézniük;
⑦Az atomerőművek hőhatásfoka alacsony, ezért több hulladékhő kerül a környezetbe, mint a hagyományos fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművek, így az atomerőművek hőszennyezése komolyabb;
⑧Az atomerőmű beruházási költsége magas, és az energiaszolgáltató vállalat pénzügyi kockázata viszonylag magas;
⑨ Az atomerőmű reaktorában nagy mennyiségű radioaktív anyag található, amely baleset esetén a külső környezetbe kerülve károsíthatja az ökológiát és az embereket;
⑩ Az atomerőművek építése nagyobb valószínűséggel okoz politikai nézeteltéréseket és vitákat. o Mi a kémiai energia?
A kémiai energia az az energia, amely akkor szabadul fel, amikor egy tárgy kémiai reakción megy keresztül. Ez egy nagyon rejtett energia. Nem lehet közvetlenül munkavégzésre felhasználni. Csak akkor szabadul fel, amikor kémiai változás történik, és hőenergiává vagy más energiává alakul. Az olaj és a szén elégetése, a robbanóanyagok robbanása és az emberek által fogyasztott élelmiszerek kémiai változásai során felszabaduló energia mind kémiai energia. A kémiai energia egy vegyület energiájára utal. Az energiamegmaradás törvénye szerint ez az energiaváltozás nagyságrendjét tekintve megegyezik és ellentétes irányú a reakció hőenergia-változásával. Amikor a reakcióvegyület atomjai átrendeződnek, hogy új vegyületet hozzanak létre, az kémiai energiához vezet. A változás exoterm vagy endoterm reakciót eredményez.
Közzététel ideje: 2021. október 25.
