A világ 2023-ban is komoly megpróbáltatásokkal néz szembe. Gyakoriak a szélsőséges időjárási jelenségek, a hegyekben és erdőkben terjedő erdőtüzek, valamint a heves földrengések és árvizek… Sürgősen foglalkozni kell a klímaváltozással; az orosz-ukrán konfliktus nem ért véget, a palesztin-izraeli konfliktus újrakezdődött, és a geopolitikai válság ingadozásokat okozott az energiapiacon.
A változások közepette Kína energetikai átalakulása figyelemre méltó eredményeket ért el, pozitívan hozzájárulva a világgazdaság fellendüléséhez és a globális zöld fejlődéshez.
A China Energy Daily szerkesztősége összegyűjtötte a 2023-as év tíz legfontosabb nemzetközi energiahírét, elemezte a helyzetet, és megfigyelte az általános trendet.
Kína és az USA együttműködése aktívan vezeti a globális versenytársakat az éghajlatváltozás elleni küzdelemben
Kína és az USA együttműködése új lendületet ad a globális klímavédelmi fellépésnek. November 15-én Kína és az Egyesült Államok államfői találkoztak, hogy őszintén véleményt cseréljenek a kétoldalú kapcsolatokhoz, valamint a világ békéjéhez és fejlődéséhez kapcsolódó főbb kérdésekről. Ugyanezen a napon a két ország kiadott egy Sunshine Town nyilatkozatot az együttműködés megerősítéséről a klímaválság kezelése érdekében. Számos gyakorlati intézkedés közvetíti a két fél közötti mélyreható együttműködés üzenetét a klímaváltozással kapcsolatos kérdésekben, és növeli a bizalmat a globális klímapolitika iránt.
November 30. és december 13. között Dubaiban, az Egyesült Arab Emírségekben került megrendezésre az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményének 28. Konferenciája. 198 szerződő fél mérföldkőnek számító konszenzusra jutott a Párizsi Megállapodás első globális leltáráról, az éghajlati veszteségek és károk finanszírozásáról, valamint a méltányos és igazságos átmenetről. Kína és az Egyesült Államok bővíti együttműködését és erősíti erőit az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekben, pozitív jeleket küldve a világnak.
A geopolitikai válság folytatódik, az energiapiaci kilátások bizonytalanok
Az orosz-ukrán konfliktus folytatódott, a palesztin-izraeli konfliktus kiújult, és a Vörös-tenger válsága egyre fenyegetőbbé vált. Az év eleje óta a geopolitikai helyzet fokozódott, és a globális energiakínálat és -kereslet szerkezete felgyorsította az átalakulását. Az energiabiztonság garantálásának módja korkérdésévé vált.
A Világbank rámutat, hogy az év eleje óta a geopolitikai konfliktusok hatása az árucikkek áraira korlátozott volt, ami tükrözheti a globális gazdaság jobb olajár-sokkok elnyelési képességét. Amint azonban a geopolitikai konfliktusok eszkalálódnak, az árucikkek árának kilátásai gyorsan elborulnak. Az olyan tényezők, mint a geopolitikai konfliktusok, a gazdasági recesszió, a magas infláció és a kamatlábak, 2024-ig továbbra is hatással lesznek a globális olaj- és gázkínálatra és árakra.
A nagyhatalmi diplomácia kiemeli a báj és az energia együttműködés fejlesztéseit
Idén átfogóan népszerűsítették Kína diplomáciáját, mint kínai sajátosságokkal rendelkező jelentős országot, bemutatva varázsát, és előmozdítva a nemzetközi energiaügyi együttműködést, amely kiegészítő előnyökkel és kölcsönös előnyökkel jár több dimenzióban és mély szinteken. Áprilisban Kína és Franciaország több új együttműködési megállapodást írt alá az olaj és gáz, a nukleáris energia és a „szél-napenergia hidrogén” területén. Májusban megrendezték az első Kína-Ázsia csúcstalálkozót, és Kína és a közép-ázsiai országok folytatták az „olaj és gáz + új energia” energiaátalakítási partnerség kiépítését. Augusztusban Kína és Dél-Afrika tovább mélyítette az együttműködést több kulcsfontosságú területen, mint például az energiaforrások és a zöld fejlesztés. Októberben sikeresen megrendezték a harmadik „Egy övezet, egy út” nemzetközi együttműködési csúcstalálkozót, amely 458 eredményt jelentett; Ugyanebben a hónapban megrendezték az 5. Kína-Oroszország Energiaügyi Üzleti Fórumot, amelyen körülbelül 20 megállapodást írtak alá.
Érdemes megemlíteni, hogy idén 10 éve van a „Belt and Road” közös építésére irányuló kezdeményezésnek. Kína nyitásának előmozdítását elősegítő fontos intézkedésként, valamint az emberiség közös jövőjével rendelkező közösség építésének gyakorlati platformjaként a „Belt and Road” közös építésére irányuló kezdeményezés elmúlt 10 évben elért eredményeit széles körben dicsérték, és messzemenő következményekkel járnak. Az „Belt and Road” kezdeményezés keretében megvalósuló energiaügyi együttműködés az elmúlt 10 évben elmélyült és gyümölcsöző eredményeket ért el, ami a közösen építő országok és régiók népeinek javát szolgálta, és segített egy zöldebb és befogadóbb energiajövő felépítésében.
Japán nukleáris szennyezett vízének tengerbe kibocsátása mély aggodalomra ad okot a nemzetközi közösségnek.
Augusztus 24-től kezdődően a japán Fukushima Daiichi atomerőmű szennyezett vizét a tengerbe engedik, a becslések szerint 2023-ig körülbelül 31 200 tonna nukleáris szennyvíz kibocsátása várható. A japán terv, miszerint nukleáris szennyezett vizet engednek a tengerbe, már 30 éve vagy még régebb óta folyamatban van, ami jelentős kockázatokat és rejtett veszélyeket hordoz magában.
Japán a fukusimai nukleáris balesetből eredő szennyeződés kockázatát a szomszédos országokra és a környező környezetre helyezte át, másodlagos károkat okozva a világnak, ami nem kedvez a nukleáris energia békés alkalmazásának, és nem tudja kontrollálni a nukleáris szennyezés terjedését. A nemzetközi értelmiségiek rámutattak, hogy Japánnak nemcsak saját népe aggodalmait kell komolyan vennie, hanem szembe kell néznie a nemzetközi közösség, különösen a szomszédos országok erős aggályaival is. Felelősségteljes és konstruktív hozzáállással Japánnak kommunikálnia kell az érdekelt felekkel, és komolyan kell vennie jogos követeléseiket a károk azonosítására és kártalanítására vonatkozóan.
A tiszta energia gyors térnyerése Kínában, kihasználva úttörő erejét
A zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák témája keretében a tiszta energia továbbra is jelentősen fejlődött idén. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint a megújuló energia globális beépített kapacitása várhatóan 107 gigawattal fog növekedni az év végére, a teljes beépített kapacitás meghaladja a 440 gigawattot, ami a történelem legnagyobb növekedését jelenti.
Ugyanakkor a globális energiabefektetések várhatóan idén körülbelül 2,8 billió amerikai dollárt tesznek ki, a tiszta energiatechnológiákba történő beruházások meghaladják az 1,7 billió amerikai dollárt, meghaladva a fosszilis tüzelőanyagokba, például az olajba történő beruházásokat.
Érdemes megjegyezni, hogy Kína, amely évek óta folyamatosan az első helyen áll a világon a szél- és napenergia-telepített kapacitás tekintetében, úttörő és vezető szerepet játszik.
Kína eddig 49 országba és régióba exportált szélturbinákat, a szélturbinák gyártása a globális piaci részesedés több mint 50%-át teszi ki. A tíz legnagyobb globális szélturbina-vállalat közül 6 Kínából származik. Kína fotovoltaikus ipara a főbb szegmensekben, például a szilíciumlapkákban, akkumulátorcellákban és modulokban kiemelkedő, a globális piaci részesedés több mint 80%-át foglalva el, ami hatékonyan tükrözi a kínai technológia piac általi elismertségét.
Az iparág előrejelzése szerint 2030-ra a világ energiarendszere jelentős változásokon megy keresztül, és a megújuló energia a globális villamosenergia-szerkezet közel 50%-át teszi ki. Az élvonalban álló China Zhengyuanyuan folyamatosan zöld energiát szállít a globális energiaátalakításhoz.
Európa és Amerika energiaátállása akadályokkal néz szembe, a kereskedelmi korlátok aggodalmat keltenek
Bár a megújuló energia globális beépített kapacitása gyorsan növekszik, a tisztaenergia-ipar fejlődése az európai és amerikai országokban gyakran akadályozott, és az ellátási lánccal kapcsolatos problémák továbbra is felkavarják az európai és amerikai országok idegeit.
A magas költségek és a berendezésellátási lánc zavarai veszteségekhez vezettek az európai és amerikai szélturbina-gyártók számára, ami lassú kapacitásbővítést és számos fejlesztő kivonulását eredményezte az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban található tengeri szélerőmű-projektekből.
A napenergia területén az idei év első nyolc hónapjában 15 nagy európai gyártó összesen 1 gigawattnyi napelemmodult gyártott, ami csupán 11%-a a tavalyi év azonos időszakának.
Ugyanakkor az EU tisztviselői nyilvánosan felszólaltak a kínai szélenergia-termékek elleni szubvencióellenes vizsgálatok megindítása mellett. Az Egyesült Államok által elfogadott inflációcsökkentési törvény tovább korlátozza a külföldi fotovoltaikus termékek amerikai piacra lépését, lassítva a napenergia-projektek beruházásait, építését és hálózati csatlakozási sebességét az Egyesült Államokban.
Az éghajlatváltozás kezelése és az energetikai átalakulás elérése nem választható el a globális együttműködéstől. Az európai és amerikai országok folyamatosan kereskedelmi akadályokat állítanak fel, ami valójában „inkább másoknak árt, mint önérdeknek”. Csak a globális piac nyitottságának fenntartásával tudjuk közösen előmozdítani a szél- és napenergia költségeinek csökkentését, és minden fél számára előnyös helyzetet teremteni.
A kulcsfontosságú ásványi anyagok iránti kereslet megugrott, az ellátásbiztonság komoly aggodalmakat kelt
A kulcsfontosságú ásványkincsek feltárása példátlanul gyors. A tiszta energiatechnológiák alkalmazásának robbanásszerű növekedése a lítium, nikkel, kobalt és réz által képviselt kulcsfontosságú ásványok iránti kereslet megugrását eredményezte. A kulcsfontosságú ásványokba történő befektetések mértéke gyorsan nőtt, és az országok jelentősen felgyorsították a helyi ásványkincsek feltárásának ütemét.
Példaként a lítium akkumulátorok alapanyagait véve, 2017 és 2022 között a lítium iránti globális kereslet körülbelül háromszorosára, a kobalt iránti kereslet 70%-kal, a nikkel iránti kereslet pedig 40%-kal nőtt. A hatalmas downstream kereslet fellendítette a upstream kutatási lelkesedést, így a sós tavak, bányák, tengerfenék és még a vulkáni kráterek is igazi erőforrás-kincsesbányává váltak.
Érdemes megjegyezni, hogy a világ számos kulcsfontosságú ásványkitermelő országa úgy döntött, hogy szigorítja a kitermelési politikáját. Chile közzétette „Nemzeti Lítiumstratégiáját”, és állami tulajdonú ásványkincs-társaságot hoz létre; Mexikó javaslata a lítiumbányászati erőforrások államosítására; Indonézia megerősíti az állami tulajdonú nikkelérc-erőforrások feletti ellenőrzést. Chile, Argentína és Bolívia, amelyek a világ teljes lítiumkészletének több mint felét teszik ki, egyre inkább részt vesznek a tőzsdéken, és az „OPEC lítiumbánya” hamarosan megjelenik.
A kulcsfontosságú ásványkincsek az „új olajjá” váltak az energiapiacon, és az ásványianyag-ellátás biztonsága szintén a tiszta energia folyamatos fejlődésének kulcsává vált. A kulcsfontosságú ásványianyag-ellátás biztonságának megerősítése elengedhetetlen.
Néhányat elhagynak, néhányat népszerűsítenek, és a nukleáris felhasználás körüli vita folytatódik
Németország idén áprilisban bejelentette utolsó három atomerőművének leállítását, ezzel hivatalosan is belépett az „atommentes korszakba”, és mérföldkőnek számít a globális atomenergia-iparban. Németország atomenergia-felhagyásának fő oka a nukleáris biztonsággal kapcsolatos aggodalmak, amelyek egyben a globális atomenergia-ipar jelenlegi fő kihívásai is. Az év elején biztonsági okok miatt leállították a több mint fél évszázada az Egyesült Államokban működő Monticello atomerőművet is.
Az új építési projektek magas költségei szintén „akadályt” jelentenek az atomenergia fejlesztésének útjában. Az Egyesült Államokban található Vogt ö hler Atomerőmű 3. és 4. blokkjának projektjeinek súlyos költségtúllépése tipikus eset.
Bár számos kihívással kell szembenéznie, a nukleáris energiatermelés tiszta és alacsony szén-dioxid-kibocsátású jellege továbbra is aktív szereplővé teszi a világ energiaszínpadon. Idén Japán, amely súlyos nukleáris baleseteket szenvedett el, bejelentette az atomerőművek újraindítását az energiaellátás stabilizálása érdekében; Franciaország, amely nagymértékben támaszkodik az atomenergiára, bejelentette, hogy a következő 10 évben több mint 100 millió eurót fordít hazai atomenergia-iparára; Finnország, India és még az Egyesült Államok is kijelentette, hogy erőteljesen fejleszteni fogja az atomenergia-ipart.
A tiszta és alacsony szén-dioxid-kibocsátású atomenergiát mindig is fontos eszköznek tekintették az éghajlatváltozás kezelésében, és a kiváló minőségű atomenergia fejlesztése fontos kérdéssé vált a jelenlegi világenergia-átalakulásban.
Az olaj- és gázipari szuperfúziók és -felvásárlások fosszilis korszaka még nem ért véget.
Az ExxonMobil, az Egyesült Államok legnagyobb olajtársasága, a Chevron, a második legnagyobb olajtársaság, és a Western Oil Company is jelentős fúziókat és felvásárlásokat hajtott végre idén, így az észak-amerikai olaj- és gáziparban a nagyobb fúziók és felvásárlások teljes összege elérte a 124,5 milliárd dollárt. Az iparág az olaj- és gáziparban az fúziók és felvásárlások új hullámára számít.
Októberben az ExxonMobil bejelentette, hogy közel 60 milliárd dollárért felvásárolja a palagáz-termelő Vanguard Natural Resources teljes tulajdonú tulajdonát, ami a legnagyobb felvásárlása 1999 óta. A Chevron ugyanebben a hónapban bejelentette, hogy 53 milliárd dollárt fektet be az amerikai Hess olaj- és gáztermelő felvásárlásába, ami egyben a történelem legnagyobb felvásárlása is. Decemberben nyugati olajtársaságok jelentették be egy amerikai palagáz- és olajtársaság 12 milliárd dolláros felvásárlását.
A nagy olaj- és gáztermelők folyamatosan bővítik upstream üzleti környezetüket, ami egy új integrációs hullámot indít el. Egyre több energiaipari vállalat fokozza majd a versenyt a legjobb olaj- és gázeszközökért, hogy biztosítsa a stabil ellátást a következő évtizedekben. Bár folyamatos vita folyik arról, hogy elérkezett-e az olajkereslet csúcsa, biztos lehet benne, hogy a fosszilis energiahordozók korszaka még nem ért véget.
Eljöhet a szén iránti kereslet történelmi fordulópontja, amely új csúcsot érhet el
2023-ban a globális szénkereslet új történelmi csúcsot ért el, a teljes mennyiség meghaladta a 8,5 milliárd tonnát.
Összességében az országok által a tiszta energiára helyezett hangsúly politikai szinten lelassította a globális szénkereslet növekedési ütemét, de a szén továbbra is számos ország energiarendszerének „ballasztköve”.
A piaci körülmények szempontjából a szénpiac lényegében túl van a járványhelyzet, az orosz-ukrán konfliktus és egyéb tényezők okozta meredek kínálati ingadozások időszakán, és a globális szénárak átlagos szintje csökkent. A kínálati oldalról nézve az orosz szén nagyobb valószínűséggel lép be a piacra kedvezményes áron az európai és amerikai országok által bevezetett szankciók miatt; Az olyan széntermelő országok, mint Indonézia, Mozambik és Dél-Afrika exportvolumene megnőtt, Indonézia szénexportjának volumene megközelítette az 500 millió tonnát, ami új történelmi rekordot jelent.
A Nemzetközi Energiaügynökség véleménye szerint a globális szénkereslet történelmi fordulóponthoz érhetett el a különböző országok szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló folyamatainak és politikáinak hatása miatt. Mivel a megújuló energia beépített kapacitása meghaladja a villamosenergia-kereslet növekedési ütemét, a szénalapú villamosenergia-kereslet csökkenő tendenciát mutathat, és a szén, mint fosszilis tüzelőanyag fogyasztása várhatóan „strukturális” csökkenést fog mutatni.
Közzététel ideje: 2024. január 2.
