Milyen működési paraméterei vannak egy vízturbinának?
A vízturbina alapvető működési paraméterei közé tartozik a nyomás, az áramlási sebesség, a sebesség, a teljesítmény és a hatásfok.
Egy turbina vízmagassága a turbina bemeneti és kimeneti szakasza közötti egységnyi vízáramlási energia különbségét jelenti, H-ban kifejezve és méterben mérve.
A vízturbina áramlási sebessége az egységnyi idő alatt a turbina keresztmetszetén áthaladó vízmennyiséget jelenti.
A turbina fordulatszáma azt jelenti, hogy a turbina főtengelye percenként hányszor fordul meg.
A vízturbina teljesítménye a vízturbina tengelyvégén leadott teljesítményre utal.
A turbina hatásfoka a turbina teljesítményének és a vízhozam arányát jelenti.
Milyen típusú vízturbinák vannak?
A vízturbinák két kategóriába sorolhatók: ellenáramú és impulzus típusú. Az ellenáramú turbinák hat típust különböztetnek meg: vegyes áramlású turbina (HL), axiális áramlású fixlapátos turbina (ZD), axiális áramlású fixlapátos turbina (ZZ), ferde áramlású turbina (XL), átmenő áramlású fixlapátos turbina (GD) és átmenő áramlású fixlapátos turbina (GZ).
Az impulzusturbináknak három típusa van: a serleges (vágós) turbinák (CJ), a ferde típusú turbinák (XJ) és a duplacsapos turbinák (SJ).
3. Mik az ellentámadásos turbina és az impulzusturbina?
A vízáramlás helyzeti energiáját, nyomásenergiáját és mozgási energiáját szilárd mechanikai energiává alakító vízturbinát ellentámadásos vízturbinának nevezzük.
Az olyan vízturbinát, amely a víz áramlásának mozgási energiáját szilárd mechanikai energiává alakítja, impulzusturbinának nevezzük.
Melyek a vegyes áramlású turbinák jellemzői és alkalmazási köre?
A vegyes áramlású turbina, más néven Francis-turbina, olyan turbina, amelynek járókerekébe a víz sugárirányban lép be, és általában axiálisan áramlik ki. A vegyes áramlású turbinák széleskörű vízmagasság-alkalmazásokkal, egyszerű szerkezettel, megbízható működéssel és nagy hatásfokkal rendelkeznek. Ez a modern korban az egyik legszélesebb körben használt vízturbina. Az alkalmazható vízmagasság-tartomány 50-700 m.
Melyek a forgó vízturbina jellemzői és alkalmazási köre?
Axiális áramlású turbina, a járókerék területén a víz áramlása axiálisan áramlik, és a víz áramlása radiálisról axiálisra változik a vezetőlapátok és a járókerék között.
A fix propeller szerkezet egyszerű, de a hatásfoka meredeken csökken, ha eltér a tervezési feltételektől. Alkalmas kis teljesítményű és kis vízmagasság-változású erőművekhez, amelyek általában 3 és 50 méter között mozognak. A forgó propeller szerkezet viszonylag összetett. A terelőlapátok és pengék kettős beállítását éri el a pengék és a terelőlapátok forgásának összehangolásával, kiterjesztve a nagy hatásfokú zóna teljesítménytartományát és jó üzemi stabilitással biztosítva. Jelenleg az alkalmazott vízmagasság tartománya néhány métertől 50-70 méterig terjed.
Melyek a vödrös vízturbinák jellemzői és alkalmazási köre?
A serleg típusú vízturbina, más néven Petion turbina, úgy működik, hogy a fúvókából kiáramló vízsugárral a turbina serleglapátjait a turbina kerületének tangenciális irányában ütközteti. A serleg típusú vízturbinát nagy vízmagassághoz használják, a kis serleg típusúakat 40-250 m-es vízmagassághoz, a nagy serleg típusúakat pedig 400-4500 m-es vízmagassághoz.
7. Melyek a ferde turbinák jellemzői és alkalmazási köre?
A ferde vízturbina a fúvókából kilépő vízsugarat általában 22,5 fokos szögben zárja be a járókerék síkjával a bemenetnél. Ezt a típusú vízturbinát kis és közepes méretű vízerőművekben használják, 400 m alatti megfelelő emelőmagasság-tartományban.
Mi egy vödrös vízturbina alapvető szerkezete?
A vödrös vízturbina a következő túláramvédelmi komponensekkel rendelkezik, amelyek fő funkciói a következők:
(l) A fúvókát a fúvókán áthaladó, a szárnykerékre csapódó vízsugár alkotja. A fúvókában áramló víz nyomásenergiája a sugár mozgási energiájává alakul át.
(2) A tű mozgatásával megváltoztatja a fúvókából kipermetezett sugár átmérőjét, ezáltal a vízturbina belépő áramlási sebességét is.
(3) A kerék egy tárcsából és több, ráerősített tartályból áll. A levegősugár a tartályok felé áramlik, és mozgási energiáját átadja nekik, ezáltal forgásra és munkavégzésre készteti a kereket.
(4) A terelő a fúvóka és a járókerék között helyezkedik el. Amikor a turbina hirtelen csökkenti a terhelést, a terelő gyorsan a serleg felé tereli a sugarat. Ezen a ponton a tű lassan bezárul az új terhelésnek megfelelő helyzetbe. Miután a fúvóka stabilizálódik az új helyzetben, a terelő visszatér a sugár eredeti helyzetébe, és felkészül a következő műveletre.
(5) A burkolat lehetővé teszi a kész vízáram simán történő lefolyását az áramlás irányába, és a burkolaton belüli nyomás megegyezik a légköri nyomással. A burkolat a vízturbina csapágyainak megtámasztására is szolgál.
9. Hogyan kell elolvasni és megérteni egy vízturbina márkáját?
A kínai JBB84-74 „Turbina modellek megjelölésére vonatkozó szabályok” szerint a turbina megnevezése három részből áll, amelyeket egy „-” választ el egymástól. Az első részben található szimbólum a kínai pinjin betűtípus első betűje, az arab számok pedig a vízturbina jellemző fajlagos sebességét jelölik. A második rész két kínai pinjin betűből áll, az első a vízturbina főtengelyének elrendezését, az utóbbi a szívókamra jellemzőit jelöli. A harmadik rész a kerék névleges átmérője centiméterben.
Hogyan határozzák meg a különféle típusú vízturbinák névleges átmérőjét?
A vegyes áramlású turbina névleges átmérője a járókerék lapátjainak belépő élén mért maximális átmérő, amely a járókerék alsó gyűrűjének és a lapátok belépő élének metszéspontjában lévő átmérő.
Az axiális és ferde áramlású turbinák névleges átmérője a járókerék kamrájában lévő átmérő a járókerék lapáttengelyének és a járókerék kamrájának metszéspontjában.
A vödrös vízturbina névleges átmérője az a körátmérő, amelynél a futófelület érintőlegesen illeszkedik a sugár fővezetékéhez.
Melyek a kavitáció fő okai a vízturbinákban?
A vízturbinák kavitációjának okai viszonylag összetettek. Általános vélekedés szerint a turbina futóművében a nyomáseloszlás egyenetlen. Például, ha a futóművet túl magasra szerelik a lejjebb lévő vízszinthez képest, a kisnyomású területen áthaladó nagy sebességű vízáramlás hajlamos elérni a párolgási nyomást és buborékokat képezni. Amikor a víz a nagynyomású zónába áramlik, a nyomásnövekedés miatt a buborékok lecsapódnak, és a vízáram részecskéi nagy sebességgel ütköznek a buborékok közepe felé, hogy kitöltsék a kondenzáció által keletkezett réseket, ezáltal nagy hidraulikus ütést és elektrokémiai hatásokat generálva, ami a lapátok erodálódásához vezet, ami gödrösödést és méhsejtszerű pórusokat, sőt akár lyukakat is képezhet, behatolva a lapátba.
Melyek a főbb intézkedések a kavitáció megelőzésére a vízturbinákban?
A vízturbinákban a kavitáció következménye a zaj, a rezgés és a hatásfok hirtelen csökkenése, ami a lapát eróziójához, gödrösödéshez és méhsejtszerű pórusok kialakulásához, sőt lyukak kialakulásához vezet a behatoláson keresztül, ami a készülék károsodásához és működésképtelenségéhez vezet. Ezért erőfeszítéseket kell tenni a kavitáció elkerülésére üzem közben. Jelenleg a kavitációs károk megelőzésére és csökkentésére irányuló fő intézkedések a következők:
(l) A turbina kavitációs együtthatójának csökkentése érdekében megfelelően kell megtervezni a turbina futóművét.
(2) Javítani kell a gyártási minőséget, biztosítani kell a pengék helyes geometriai alakját és relatív helyzetét, valamint ügyelni kell a sima és polírozott felületekre.
(3) Kavitációgátló anyagok, például rozsdamentes acél kerekek használata a kavitációs károsodás csökkentése érdekében.
(4) Helyesen határozza meg a vízturbina telepítési magasságát.
(5) Javítani kell az üzemi feltételeket, hogy megakadályozzuk a turbina hosszú ideig tartó alacsony nyomáson és terhelésen való működését. Általában nem engedélyezett a vízturbinák alacsony teljesítményen (például a névleges teljesítmény 50%-a alatt) való üzemelése. Több egységből álló vízerőművek esetében kerülni kell egyetlen egység hosszú távú alacsony terhelésű és túlterheléses üzemeltetését.
(6) Időben karbantartást és figyelmet kell fordítani a javítóhegesztések polírozási minőségére, hogy elkerüljük a kavitációs károsodás rosszindulatú kialakulását.
(7) Egy levegőellátó berendezés segítségével levegőt vezetnek a kifolyócsőbe, hogy megszüntessék a kavitációt okozó túlzott vákuumot.
Hogyan osztályozzák a nagy, közepes és kis erőműveket?
A jelenlegi minisztériumi szabványok szerint az 50 000 kW-nál kisebb beépített teljesítményű berendezéseket kisgépnek tekintik; az 50 000 és 250 000 kW közötti beépített teljesítményű közepes méretű berendezéseket; a 250 000 kW-nál nagyobb beépített teljesítményű berendezéseket nagygépnek.
Mi a vízerőműben történő energiatermelés alapelve?
A vízerőművi energiatermelés hidraulikus erő (víznyomással) felhasználása hidraulikus gép (turbina) forgatására, a víz energiáját mechanikai energiává alakítva. Ha egy másik típusú gépet (generátort) csatlakoztatnak a turbinához, amely forgás közben villamos energiát termel, a mechanikai energia elektromos energiává alakul. A vízerőművi energiatermelés bizonyos értelemben a víz potenciális energiájának mechanikai energiává, majd elektromos energiává alakításának folyamata.
Melyek a vízerőművek fejlesztési módszerei és a vízerőművek alapvető típusai?
A hidraulikus erőforrások fejlesztési módszereit a koncentrált csepp szerint választják ki, és általában három alapvető módszer létezik: gáttípus, elterelési típus és vegyes típus.
(1) A gát típusú vízerőmű egy folyómedrébe épített, koncentrált eséssel és bizonyos tározókapacitással rendelkező, a gát közelében elhelyezkedő vízerőmű.
(2) A vízelterelő vízerőmű olyan vízerőmű, amely teljes mértékben kihasználja a folyó természetes esését a víz elterelésére és villamos energia előállítására, víztározó vagy szabályozókapacitás nélkül, és egy távoli alsóbb folyású folyón található.
(3) A hibrid vízerőmű olyan vízerőmű, amely egy részben gátépítéssel létrehozott, részben pedig egy folyómeder természetes esését hasznosító vízcseppet hasznosít, bizonyos tárolókapacitással. Az erőmű egy alsó folyómedrében található.
Mit jelent a vízhozam, a teljes lefolyás és az átlagos éves vízhozam?
Az áramlási sebesség egy folyó (vagy hidraulikus szerkezet) keresztmetszetén egységnyi idő alatt áthaladó vízmennyiséget jelenti, köbméter/másodpercben kifejezve;
A teljes lefolyás a folyó adott szakaszán egy hidrológiai év alatt átfolyó teljes vízhozam összegét jelenti, 104 m3-ben vagy 108 m3-ben kifejezve;
Az átlagos éves vízhozam egy folyószakasz átlagos éves vízhozamát Q3/S-re utal, amelyet a meglévő hidrológiai sorok alapján számítanak ki.
Melyek egy kis vízerőmű-központ projekt fő összetevői?
Főként négy részből áll: vízvisszatartó műtárgyak (gátak), árvízelvezető műtárgyak (túlfolyók vagy zsilipek), vízelvezető műtárgyak (elterelő csatornák vagy alagutak, beleértve a nyomásszabályozó aknákat is), és erőműépületek (beleértve az alvízcsatornákat és a nyomásfokozó állomásokat is).
18. Mi a lefolyásos vízerőmű? Milyen jellemzői vannak?
A szabályozó tározó nélküli erőművet lefolyásos vízerőműnek nevezik. Az ilyen típusú vízerőmű a folyómeder átlagos éves vízhozamának és a potenciális vízszintnek megfelelően választja ki a beépített kapacitását. A száraz évszakban az energiatermelés meredeken csökken, kevesebb mint 50%-kal, és néha egyáltalán nem is képes áramot termelni, amit a folyó természetes vízhozama korlátoz, míg a nedves évszakban nagy mennyiségű elhagyott víz keletkezik.
19. Mi a termelés? Hogyan becsülhető meg a termelés és hogyan számítható ki egy vízerőmű energiatermelése?
Egy vízerőműben (vízerőműben) a vízgenerátor egység által termelt energiát kimenő energiának nevezzük, és egy adott folyószakasz vízhozamának kimenő energiája az adott szakasz vízenergia-készletét jelenti. A vízhozam kimenő energiája az időegységre jutó vízenergia mennyiségére utal. Az N=9,81 η QH egyenletben Q az áramlási sebesség (m3/S); H a vízoszlop magassága (m); N a vízerőmű teljesítménye (W); η a vízgenerátor hatásfok-tényezője. A kis vízerőművek teljesítményének hozzávetőleges képlete N=(6,0-8,0) QH. Az éves energiatermelés képlete E=NT, ahol N az átlagos teljesítmény; T az éves kihasználtsági órák száma.
Mennyi a beépített kapacitás éves kihasználtsági óráinak száma?
Egy vízerőmű-generátor egység átlagos teljes terheléses üzemidejét jelenti egy éven belül. Fontos mutató a vízerőművek gazdasági hasznának mérésére, és a kis vízerőműveknek éves kihasználtsági órájuknak meghaladnia kell a 3000 órát.
21. Mik a napi kiigazítás, a heti kiigazítás, az éves kiigazítás és a többéves kiigazítás?
(1) Napi szabályozás: a lefolyás nap és éjszaka közötti újraelosztását jelenti, 24 órás szabályozási periódussal.
(2) Heti beállítás: A beállítási időszak egy hét (7 nap).
(3) Éves szabályozás: Az egy éven belüli lefolyási víz újraelosztását, ahol az árvízi időszakban a többletvíznek csak egy részét lehet tárolni, hiányos éves szabályozásnak (vagy szezonális szabályozásnak) nevezzük; Az a képesség, hogy az éven belül a bejövő vizet a vízfelhasználási igényeknek megfelelően teljes mértékben újraelosztják anélkül, hogy a vizet fel kellene adni, éves szabályozásnak nevezzük.
(4) Többéves szabályozás: Amikor a tározó térfogata elég nagy ahhoz, hogy a felesleges vizet sok éven át tárolja a tározóban, majd azt több száraz évre elosztja az éves szabályozáshoz, akkor többéves szabályozásnak nevezzük.
22. Mi a folyó cseppje?
A kihasznált folyószakasz két keresztmetszete közötti szintkülönbséget esésnek nevezzük; a folyó forrásánál és torkolatánál lévő vízfelületek közötti szintkülönbséget teljes esésnek nevezzük.
23. Mekkora a csapadékmennyiség, a csapadék időtartama, a csapadék intenzitása, a csapadékterület és a csapadék középpontja?
A csapadék az adott pontra vagy területre egy adott időszak alatt lehulló víz teljes mennyisége, milliméterben kifejezve.
A csapadék időtartama a csapadék időtartamát jelenti.
A csapadékintenzitás az időegységre eső csapadékmennyiséget jelenti, mm/h-ban kifejezve.
A csapadékterület a csapadékkal borított vízszintes területet jelenti, km2-ben kifejezve.
A zápor középpontja egy kis helyi területet jelöl, ahol a zápor koncentrálódik.
24. Mi a mérnöki beruházási becslés? Mérnöki beruházási becslés és mérnöki költségvetés?
A mérnöki költségvetés egy műszaki és gazdasági dokumentum, amely pénzügyi formában összegzi a projekthez szükséges összes építési forrást. Az előzetes tervköltségvetés az előzetes tervdokumentumok fontos eleme, és a gazdasági racionalitás értékelésének fő alapja. Az elfogadott átfogó költségvetés az állam által elismert fontos mutató az alapvető építési beruházások esetében, és ez képezi az alapját az alapvető építési tervek és a pályázati tervek elkészítésének is. A mérnöki beruházás becslése a megvalósíthatósági tanulmány szakaszában végrehajtott beruházás összege. A mérnöki költségvetés az építési fázisban végrehajtott beruházás összege.
Melyek a vízerőművek főbb gazdasági mutatói?
(1) Az egységnyi kilowattban kifejezett beruházás a beépített kapacitás kilowattjában szükséges beruházást jelenti.
(2) Az egységnyi energiabefektetés a kilowattóránkénti villamos energia befektetését jelenti.
(3) A villamos energia költsége a villamos energia kilowattóránként fizetett díj.
(4) A beépített kapacitás éves kihasználtsági órái a vízerőmű berendezéseinek kihasználtsági szintjének mérőszáma.
(5) A villamos energia eladási ára a hálózatba értékesített villamos energia kilowattóránkénti ára.
Hogyan lehet kiszámítani a vízerőművek főbb gazdasági mutatóit?
A vízerőművek fő gazdasági mutatóit a következő képlet szerint számítják ki:
(1) Kilowatt egységnyi beruházás = vízerőmű építésébe fektetett teljes beruházás / vízerőmű teljes beépített kapacitása
(2) Egységnyi energiabefektetés = vízerőmű építésébe fektetett teljes összeg / a vízerőmű átlagos éves villamosenergia-termelése
(3) A beépített kapacitás éves kihasználtsági órái = átlagos éves energiatermelés / teljes beépített kapacitás
Közzététel ideje: 2024. október 28.
