Hogyan osztják fel a nagy, közepes és kis erőműveket? A jelenlegi szabványok szerint a 25000 kW-nál kisebb beépített teljesítményű erőműveket kis erőműveknek, közepes méretűeknek 25000 és 250000 kW közötti beépített teljesítménnyel, nagyméretűeknek pedig 250000 kW-nál nagyobb beépített teljesítménnyel osztályozzák.
Mi a vízerőműben történő energiatermelés alapelve?
A vízerőművi energiatermelés hidraulikus energia (víznyomással) felhasználása hidraulikus gépek (vízturbinák) forgásának meghajtására, a víz energiáját mechanikai energiává alakítva. Ha egy másik típusú gépet (generátort) csatlakoztatnak a vízturbinához, amely forgás közben elektromos áramot termel, akkor a mechanikai energia elektromos energiává alakul. A vízerőművi energiatermelés bizonyos értelemben a víz potenciális energiájának mechanikai energiává, majd elektromos energiává alakításának folyamata.
Melyek a vízerőművek fejlesztési módszerei és a vízerőművek alapvető típusai?
A hidraulikus erőforrások fejlesztési módszereit a koncentrált esés alapján választják ki, és nagyjából három alapvető módszer létezik: gáttípus, elterelési típus és vegyes típus. De ennek a három fejlesztési módszernek a folyószakasz bizonyos természeti viszonyaihoz is alkalmazhatónak kell lennie. A különböző fejlesztési módszerek szerint épített vízerőművek teljesen eltérő csomópont-elrendezéssel és épületösszetétellel rendelkeznek, ezért ezeket is három alaptípusra osztják: gáttípus, elterelési típus és vegyes típus.
Milyen szabványokat használnak a vízmegtakarítási és vízerőmű-központi projektek, valamint a kapcsolódó mezőgazdasági, ipari és lakóépületek osztályozására?
A korábbi Vízkészlet- és Villamosenergia-ügyi Minisztérium által kiadott, vízgazdálkodási és vízerőmű-projektekre vonatkozó osztályozási és tervezési szabványokat (SDJ12-78) szigorúan be kell tartani, és az osztályozásnak a projekt méretén (teljes tározótérfogat, az erőmű beépített kapacitása) kell alapulnia.
5. Mit jelent a vízhozam, a teljes lefolyás és az éves átlagos vízhozam?
A vízhozam az adott folyón (vagy vízművön) időegység alatt átfolyó vízmennyiségre utal, köbméter/másodpercben kifejezve; a teljes lefolyás a folyószakaszon egy hidrológiai éven belül átfolyó teljes vízhozam összegére utal, 104 m3-ben vagy 108 m3-ben kifejezve; az átlagos éves vízhozam egy folyó keresztmetszetének átlagos éves vízhozama, amelyet a meglévő hidrológiai sorozatok alapján számítanak ki.
6. Melyek a kisléptékű vízerőmű-központi projektek fő összetevői?
Főként négy fő részből áll: vízvisszatartó szerkezetekből (gátakból), árvízelvezető szerkezetekből (túlfolyókból vagy zsilipekből), vízelterelő szerkezetekből (vízelterelő csatornákból vagy alagutakból, beleértve a hullámverőket is), és erőműépületekből (beleértve az alvízcsatornákat és a nyomásfokozó állomásokat).
7. Mi a lefolyásos vízerőmű? Milyen jellemzői vannak?
A szabályozó tározó nélküli erőművet lefolyásos típusú vízerőműnek nevezik. Az ilyen típusú vízerőművet a beépített kapacitás alapján választják ki a folyó átlagos éves vízhozama és a lehetséges vízszint alapján. Nem képes teljes kapacitással működni egész évben 80%-os garantált hatékonysággal. Általában csak körülbelül 180 napig éri el a normál üzemet. A száraz évszakban az energiatermelés hirtelen 50% alá csökken, néha pedig már nem is képes áramot termelni. A folyó természetes vízhozama korlátozza, és az árvíz idején nagy mennyiségű elhagyott víz keletkezik.
8. Mi a termelés? Hogyan becsülhető meg egy vízerőmű termelése és hogyan számítható ki a villamosenergia-termelése?
Egy vízerőműben a vízgenerátor által termelt elektromos energiát kimenő energiának nevezzük, míg egy folyó egy bizonyos vízhozam-szakaszának kimenő energiája az adott szakasz vízenergia-forrásait jelenti. A vízhozam kimenő energiája az időegységre jutó vízenergia.
N=9,81 QH
A képletben Q az áramlási sebesség (m3/S); H a vízoszlop magassága (m); N a vízerőmű teljesítménye (W); A vízerőmű hatásfok-tényezője.
A kis vízerőművek teljesítményének hozzávetőleges képlete a következő:
N=(6,0～8,0) QH
Az éves energiatermelés képlete a következő:
E=N· F
A képletben N az átlagos teljesítmény; T az éves kihasználtsági órák száma.
9. Mi a garantált kibocsátás? Mi a célja?
Azt az átlagos teljesítményt, amelyet egy vízerőmű hosszú üzemidő alatt képes előállítani, és amely megfelel a tervezési garanciaaránynak, a vízerőmű garantált teljesítményének nevezzük. A vízerőművek garantált teljesítménye fontos mutató, és fontos alapja a vízerőművek beépített kapacitásának meghatározásának a tervezési és kivitelezési szakaszban.
10. Mennyi a beépített kapacitás éves kihasználtsági óráinak száma?
Egy vízerőmű-aggregát átlagos teljes terheléses üzemideje egy éven belül. Fontos mutató a vízerőművek gazdasági hasznának mérésére, és a kis vízerőművek éves kihasználtsági óráinak el kell érniük a 3000 órát.
11. Mi a napi szabályozás, a heti szabályozás, az éves szabályozás és a többéves szabályozás?
A napi szabályozás a lefolyás egy napon és egy éjszakán belüli újraelosztását jelenti, 24 órás szabályozási ciklussal. Heti szabályozás: A szabályozási ciklus egy hét (7 nap). Éves szabályozás: A lefolyás egy éven belüli újraelosztása. Amikor az árvízi időszakban feladják a vizet, az árvízi időszakban tárolt többletvíznek csak egy része szabályozható, ezt nem teljes éves szabályozásnak (vagy szezonális szabályozásnak) nevezik. Az a lefolyásszabályozás, amely a bejövő vizet az éven belül a vízfelhasználási igényeknek megfelelően teljes mértékben újra tudja osztani anélkül, hogy vízfeladásra lenne szükség, éves szabályozásnak nevezik. Többéves szabályozás: Amikor a tározó térfogata elég nagy, a többletvíz évekig tárolható a tározóban, majd a többletvíz felhasználható a hiány pótlására. Az éves szabályozást, amelyet csak néhány száraz évben alkalmaznak, többéves szabályozásnak nevezik.
12. Mekkora egy folyó esése és lejtése?
A hasznosított folyószakasz két keresztmetszetének vízfelülete közötti szintkülönbséget esésnek nevezzük; A folyó forrásának és torkolatának két keresztmetszetének vízfelülete közötti szintkülönbséget teljes esésnek nevezzük. Az egységnyi hosszra eső esést lejtésnek nevezzük.
13. Mekkora a csapadékmennyiség, a csapadék időtartama, a csapadék intenzitása, a csapadékterület és a csapadék középpontja?
A csapadék az a teljes vízmennyiség, amely egy adott pontra vagy területre esik egy adott időszak alatt, milliméterben kifejezve. A csapadék időtartama a csapadék időtartamára utal. A csapadékintenzitás az egységnyi területre jutó csapadékmennyiségre utal, milliméter/órában kifejezve. A csapadékterület a csapadékkal borított vízszintes területre utal, km2-ben kifejezve. A csapadékközéppont egy kis helyi terület, ahol a csapadék koncentrálódik.
14. Mi a vízerőművek tervezési garanciarátája? Éves garanciaráta?
Egy vízerőmű tervezési garanciarátája a normál üzemórák számának százalékos arányát jelenti a sokéves üzemidőhöz képest; az éves garanciaráta a normál energiatermelési évek százalékos arányát jelenti a teljes üzemidőhöz képest.
Mi a célja egy tervezési feladatfüzet elkészítésének?
A kis vízerőművek tervezési feladatkönyvének elkészítésének célja az alapvető építési projekt meghatározása, és az előzetes tervdokumentációk elkészítésének alapjaként szolgál. Ez az egyik alapvető építési eljárás, és egyben az illetékes hatóságok makrogazdasági szabályozásának egyik eszköze is.
Mi a tervezési feladatfüzet fő tartalma?
A tervezési feladatfüzet fő tartalma nyolc szempontot foglal magában:
Tartalmaznia kell a vízgyűjtő-tervezés és a megvalósíthatósági tanulmány teljes tartalmát. Összhangban van az előzetes tervvel, csak a kutatási probléma mélységében vannak eltérések.
A vízgyűjtőn belüli építési területek mérnökgeológiai és hidrogeológiai viszonyainak elemzésével és leírásával 1/500000 (1/200000 vagy 1/100000) méretarányú térképgyűjtemény készíthető, csupán kis mennyiségű geológiai kutatómunkával. Tisztázni kell a kijelölt tervezési terület geológiai viszonyait, a rendelkezésre álló alapkőzet mélységét, a mederfedő réteg vastagságát és a főbb geológiai problémákat.
Hidrológiai adatok gyűjtése, elemzése és számítása, valamint a fő hidrológiai paraméterek kiválasztása.
Mérési munka. Gyűjtse össze az építési terület 1/50000 és 1/10000 méretarányú topográfiai térképeit; az építési terület gyárterületének 1/1000 - 1/500 méretarányú topográfiai térképét.
Hidrológiai és lefolyásszabályozási számítások elvégzése. Különböző vízszintek és vízmagasságok kiválasztása és számítása; Rövid és hosszú távú villamosenergia- és energiamérleg-számítások; A beépített kapacitás, az egységmodell és az elektromos fővezetékek előzetes kiválasztása.
Hasonlítsa össze és válassza ki a hidraulikai szerkezetek és csomópont-elrendezések típusait, végezzen hidraulikai, tartószerkezeti és stabilitási számításokat, valamint mérnöki mennyiségszámításokat.
Gazdasági értékelési elemzés, a mérnöki kivitelezés szükségességének igazolása és gazdasági racionalitás értékelése.
Környezeti hatásvizsgálat, mérnöki beruházási becslés és a projekt mérnöki megvalósítási terve.
17. Mi a mérnöki beruházási becslés? Mérnöki beruházási becslés és mérnöki előrejelzés?
A mérnöki becslés egy műszaki és gazdasági dokumentum, amely pénzügyi formában előkészíti a projekthez szükséges összes építési forrást. Az előzetes terv főbecslése az előzetes tervdokumentum fontos eleme, és a gazdasági racionalitás értékelésének fő alapja. Az jóváhagyott teljes költségvetést az állam az alapvető építési beruházások fontos mutatójaként ismeri el, és ez képezi az alapját az alapvető építési terveknek és a pályázati terveknek is. A mérnöki beruházási becslés a megvalósíthatósági tanulmány szakaszában végrehajtott beruházás összege. A mérnöki költségvetés az építési fázisban végrehajtott beruházás összege.
Miért kell elkészítenünk egy építési szervezeti tervet?
Az építési szervezet tervezése a mérnöki kalkulációk elkészítésének egyik fő alapja. A legalapvetőbb feladat az egységárak kiszámítása különféle feltételek, például a meghatározott építési mód, a szállítási távolság és az építési terv alapján, valamint az egységnyi mérnöki kalkulációs táblázat összeállítása.
19. Mi az építési szervezeti tervezés fő tartalma?
Az építési szervezeti terv fő tartalma az általános építési elrendezés, az építési előrehaladás, az építési elterelés, a lehallgatási terv, a külső szállítás, az építőanyag-források, az építési terv és az építési módszerek stb.
Hány tervezési szakasz van a jelenlegi vízgazdálkodási és vízerőmű-építési alapprojektekben?
A Vízügyi Minisztérium előírásai szerint a következőket kell elvégezni: vízgyűjtő-tervezés; projektjavaslat; megvalósíthatósági tanulmány; előzetes terv; tenderterv; hat szakasz, beleértve a kiviteli tervek elkészítését.
21. Melyek a vízerőművek főbb gazdasági mutatói?
Az egységnyi kilowatt-befektetés a beépített kapacitás kilowattjára vetítve szükséges beruházás.
Az egységnyi villamosenergia-befektetés a kilowattóránkénti villamosenergia-befektetést jelenti.
Az áram ára a kilowattóránként fizetett díj.
A beépített kapacitás éves kihasználtsági órái a vízerőmű berendezéseinek kihasználtsági fokát mérik.
Az áram ára a hálózatba értékesített áram kilowattóránkénti ára.
Hogyan lehet kiszámítani a vízerőművek főbb gazdasági mutatóit?
A vízerőművek fő gazdasági mutatóit a következő képlettel számítják ki:
Egységnyi kilowatt beruházás = teljes vízerőmű-építési beruházás / a vízerőmű teljes beépített kapacitása
Egységnyi villamosenergia-befektetés = teljes vízerőmű-építési beruházás / vízerőművek átlagos éves villamosenergia-termelése
A beépített kapacitás éves kihasználtsági órái = átlagos éves energiatermelés / teljes beépített kapacitás
Közzététel ideje: 2024. június 24.
