Az utóbbi időben számos ország egymás után emelte megújuló energia fejlesztési céljait. Európában Olaszország 64%-ra emelte megújuló energia fejlesztési célkitűzését 2030-ra. Olaszország újonnan felülvizsgált klíma- és energiaterve szerint 2030-ra Olaszország megújuló energia beépített kapacitásfejlesztési célkitűzése 80 millió kilowattról 131 millió kilowattra nő, a fotovoltaikus és szélenergia beépített kapacitása pedig eléri a 79 millió kilowattot, illetve a 28,1 millió kilowattot. Portugália 56%-ra emelte megújuló energia fejlesztési célkitűzését 2030-ra. A portugál kormány várakozásai szerint az ország megújuló energia beépített kapacitásfejlesztési célkitűzése 27,4 millió kilowattról 42,8 millió kilowattra nő 2030-ra. A fotovoltaikus és szélenergia beépített kapacitása eléri a 21 millió kilowattot, illetve a 10,4 millió kilowattot, az elektrolitikus cellák telepítésére vonatkozó célkitűzés pedig 5,5 millió kilowattra nő. A megújuló energia fejlesztése Portugáliában várhatóan 75 milliárd eurós beruházást igényel, amelynek finanszírozása főként a magánszektorból származik.
A Közel-Keleten az Egyesült Arab Emírségek nemrégiben bejelentette legújabb nemzeti energiastratégiáját, amely a megújuló energiatermelés megduplázását tervezi 2030-ra. Ebben az időszakban az ország körülbelül 54,44 milliárd dollárt fektet be megújuló energiába, hogy kielégítse a népességnövekedés miatt növekvő energiaigényt. A stratégia magában foglal egy új nemzeti hidrogénenergia-stratégiát és egy nemzeti elektromos járműtöltő-hálózat kiépítését, valamint az elektromos járművek piacának szabályozására irányuló politikákat is.
Ázsiában a vietnami kormány nemrégiben jóváhagyta Vietnam nyolcadik energiafejlesztési tervét (PDP8). A PDP8 magában foglalja Vietnam villamosenergia-fejlesztési tervét 2030-ig, valamint annak 2050-ig szóló kilátásait. A megújuló energia tekintetében a PDP 8 azt jósolja, hogy a megújuló energiatermelés aránya 2030-ra eléri a 30,9%-39,2%-ot, 2050-re pedig a 67,5%-71,5%-ot. 2022 decemberében Vietnam és az IPG (a Nemzetközi Partnerségi Csoport tagjai) közös nyilatkozatot adtak ki a „Tisztességes Energiaátmeneti Partnerségről”. A következő három-öt évben Vietnam legalább 15,5 milliárd dollárt kap, amelyet Vietnam támogatására fognak felhasználni a szénről a tiszta energiára való átállás felgyorsításában. A 8. számú PDP azt javasolja, hogy ha a „Tisztességes Energiaátmeneti Partnerség” teljes mértékben megvalósul, a megújuló energiatermelés aránya Vietnámban eléri a 47%-ot 2030-ra. A malajziai gazdasági minisztérium bejelentette a megújuló energia fejlesztési céljainak frissítését, amelyek célja, hogy 2050-re a nemzeti villamosenergia-struktúra mintegy 70%-át tegyék ki, miközben felszámolják a megújuló energia határokon átnyúló kereskedelmi akadályait. Malajzia által 2021-ben kitűzött megújuló energia fejlesztési cél az, hogy a villamosenergia-struktúra 40%-át tegyék ki. Ez a frissítés azt jelenti, hogy az ország beépített megújulóenergia-kapacitása 2023 és 2050 között tízszeresére fog nőni. A malajziai gazdasági minisztérium kijelentette, hogy az új fejlesztési célok eléréséhez körülbelül 143 milliárd amerikai dolláros beruházásra van szükség, amely magában foglalja a hálózati infrastruktúrát, az energiatároló rendszer integrációját és a hálózati rendszer üzemeltetési költségeit is.
Globális szempontból az országok egyre inkább értékelik és folyamatosan növelik a megújuló energia területén történő beruházásaikat, és a kapcsolódó területeken a növekedési lendület egyértelműen megfigyelhető. Németország az idei év első felében rekordnak számító, 8 millió kilowattnyi nap- és szélenergia-telepítési kapacitással bővült. A szárazföldi szél- és napenergia-termelésnek köszönhetően a megújuló energia Németország villamosenergia-igényének 52%-át fedezi. Németország korábbi energiaterve szerint 2030-ra energiaellátásának 80%-a megújuló energiaforrásokból, például napenergiából, szélenergiából, biomasszából és vízenergiából fog származni.
A Nemzetközi Energiaügynökség legfrissebb jelentése szerint a fokozott politikai támogatás, az emelkedő fosszilis tüzelőanyag-árak és az energiabiztonsági kérdésekre fordított fokozott figyelem ösztönzi a fotovoltaikus és szélenergia elterjedését. A globális megújulóenergia-ipar várhatóan felgyorsul 2023-ban, az új beépített kapacitás várhatóan közel egyharmaddal fog növekedni az előző évhez képest, a fotovoltaikus és szélerőmű-létesítmények pedig a legnagyobb növekedést mutatják. 2024-ben a globális megújuló energia beépített kapacitása várhatóan 4,5 milliárd kilowattra nő, és ez a dinamikus bővülés a világ főbb piacain zajlik, beleértve Európát, az Egyesült Államokat, Indiát és Kínát. A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint idén 380 milliárd dollárnyi globális befektetés áramlik a napenergia-ágazatba, ami első alkalommal haladja meg az olajágazatba történő beruházásokat. A várakozások szerint 2024-re a fotovoltaikus ipar gyártási kapacitása több mint kétszeresére fog nőni. A világ számos régiójában épülő nagyméretű fotovoltaikus erőművek mellett a kisméretű fotovoltaikus energiatermelő rendszerek is gyors növekedési tendenciát mutatnak. A szélenergia területén, mivel a járvány idején korábban elhalasztott szélenergia-projektek továbbra is előrehaladnak, a globális szélenergia-termelés idén jelentősen fellendül, mintegy 70%-os éves növekedéssel. Ugyanakkor a megújuló energiaforrások, például a nap- és szélenergia-termelés költségei egyre alacsonyabbak, és egyre több ország ismeri fel, hogy a megújuló energia fejlesztése nemcsak az éghajlatváltozás kezelésében előnyös, hanem fontos megoldásokat kínál az energiabiztonsági kérdések kezelésére is.
Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a fejlődő országokban továbbra is nagy a fenntartható energiába történő beruházások hiánya. A Párizsi Megállapodás 2015-ös elfogadása óta a megújuló energiába történő nemzetközi beruházások csaknem megduplázódtak 2022-re, de ezek nagy része a fejlett országokban koncentrálódik. Július 5-én az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája közzétette a 2023-as világméretű beruházási jelentést, amely rámutatott, hogy a globális megújuló energiába történő beruházások 2022-ben erős teljesítményt mutattak, de még mindig javítani kell rajtuk. A fenntartható fejlődési célok beruházási hiánya elérte az évi 4 billió dollárt. A fejlődő országok esetében a fenntartható energiába történő beruházásaik elmaradnak a kereslet növekedésétől. Becslések szerint a fejlődő országoknak évente körülbelül 1,7 billió dollárnyi megújuló energiabefektetésre van szükségük, de 2022-ben csak 544 milliárd dollárt vonzottak. A Nemzetközi Energiaügynökség is hasonló nézetet fogalmazott meg 2023-as világméretű energiabefektetési jelentésében, kijelentve, hogy a globális tiszta energiába történő beruházások kiegyensúlyozatlanok, a legnagyobb beruházási hiány a feltörekvő piacoktól és a fejlődő országoktól származik. Ha ezek az országok nem gyorsítják fel a tiszta energiára való átállást, a globális energiapiac új hiányosságokkal fog szembesülni.
Közzététel ideje: 2023. dec. 29.
