Az ökológiai civilizáció új lendületet ad a vízenergia magas színvonalú fejlesztésének

A víz a túlélés alapja, a fejlődés lényege és a civilizáció forrása. Kína bőséges vízerőforrásokkal rendelkezik, a teljes erőforrások tekintetében világelső. 2022. június végén Kínában a hagyományos vízerőművek beépített kapacitása elérte a 358 millió kilowattot. A Kínai Kommunista Párt 20. Nemzeti Kongresszusának jelentése rámutatott a „vízerőmű-fejlesztés és az ökológiai védelem összehangolásának”, valamint az „ökológiai környezetvédelem megerősítésének minden aspektusában, régiójában és folyamatában” követelményeire, amelyek kijelölték a vízerőmű-fejlesztés és -fejlesztés irányát. A szerző a vízerőmű-fejlesztés új paradigmáját az ökológiai civilizációépítés szempontjából tárgyalja.
A vízerőmű-fejlesztés szükségessége
Kína bőséges vízerőforrásokkal rendelkezik, 687 millió kilowatt technológiafejlesztési kapacitással és 3 billió kilowattóra átlagos éves energiatermeléssel világelső. A vízenergia kiemelkedő jellemzői a megújulóképesség és a tisztaság. A híres vízenergia-szakértő, Pan Jiazheng akadémikus egyszer azt mondta: „Amíg a nap ki nem alszik, a vízenergia minden évben újjászülethet.” A vízenergia tisztaságát tükrözi, hogy nem termel kipufogógázt, hulladékmaradványokat vagy szennyvizet, és szinte nem bocsát ki szén-dioxidot, ami általános konszenzus a nemzetközi közösségben. Az 1992-es Rio de Janeirói csúcstalálkozón elfogadott Agenda 21 és a 2002-es johannesburgi csúcstalálkozón elfogadott fenntartható fejlődésről szóló dokumentum egyaránt kifejezetten megújuló energiaforrásként említi a vízenergiát. 2018-ban a Nemzetközi Vízerőmű Szövetség (IHA) világszerte közel 500 víztározó üvegházhatású gázlábnyomát vizsgálta, és megállapította, hogy a vízenergia életciklusa során termelt villamos energia szén-dioxid-kibocsátása kilowattóránként mindössze 18 gramm volt, ami alacsonyabb, mint a szél- és fotovoltaikus energiatermelésből származó kibocsátás. Ezenkívül a vízenergia a leghosszabb ideje működő és legmagasabb megtérülésű megújuló energiaforrás is. A világ első vízerőműve több mint 150 éve működik, és a legkorábban épült kínai Shilongba vízerőmű is 110 éve üzemel. A befektetés megtérülése szempontjából a vízenergia megtérülési rátája a műszaki élettartama alatt eléri a 168%-ot. Emiatt a fejlett országok világszerte prioritásként kezelik a vízenergia fejlesztését. Minél fejlettebb a gazdaság, annál magasabb a vízenergia-erőforrás fejlesztésének szintje, és annál jobb az ökológiai környezet egy országban.

A globális klímaváltozás kezelése érdekében a világ nagy országai szén-dioxid-semlegességi cselekvési terveket javasoltak. A közös megvalósítási út az új energiaforrások, például a szél- és napenergia erőteljes fejlesztése, de az új energiaforrások, főként a szél- és napenergia integrálása az elektromos hálózatba hatással lesz az elektromos rendszer stabil működésére a volatilitás, a szakaszosság és a bizonytalanság miatt. A vízerőmű, mint gerinchálózati energiaforrás, rugalmas „feszültségszabályozók” szabályozásának előnyeivel rendelkezik. Egyes országok átpozicionálták a vízerőművek funkcióját. Ausztrália a vízerőműveket a jövő megbízható energiarendszereinek pilléreként definiálja; az Egyesült Államok vízerőmű-fejlesztési ösztönző tervet javasol; Svájcban, Norvégiában és más, rendkívül magas vízerőmű-fejlesztési szinttel rendelkező országokban az új fejlesztési erőforrások hiánya miatt a bevett gyakorlat a régi gátak felemelése, a kapacitás növelése és a beépített kapacitás bővítése. Egyes vízerőművek megfordítható egységeket is telepítenek, vagy változtatható sebességű, megfordítható egységekké alakítják át őket, minden erőfeszítést megteszve a vízerőművek felhasználásával az új energia hálózatba való integrációjának és fogyasztásának elősegítésére.

Az ökológiai civilizáció vezeti a vízenergia magas színvonalú fejlesztését
A vízenergia tudományos fejlődése felől kétség sem férhet hozzá, a kulcskérdés pedig az, hogyan lehetne jobban fejleszteni a megmaradt vízenergiát.
Bármely erőforrás fejlesztése és hasznosítása ökológiai problémákat okozhat, de a megnyilvánulások és a hatások mértéke változó. Például az atomenergiának foglalkoznia kell a nukleáris hulladék kérdésével; a szélenergia-fejlesztés kis mértékben csekély hatással van az ökológiai környezetre, de ha nagymértékben fejlesztik, megváltoztatja a légköri cirkulációs mintákat a helyi területeken, befolyásolva az éghajlati környezetet és a vándormadarak vándorlását.
A vízerőmű-fejlesztés ökológiai és környezeti hatásai objektíven léteznek, mind kedvező, mind kedvezőtlen hatásokkal; egyes hatások explicitek, mások implicitek, némelyik rövid távú, némelyik pedig hosszú távú. Nem eltúlozhatjuk a vízerőmű-fejlesztés káros hatásait, és nem hagyhatjuk figyelmen kívül a lehetséges következményeket sem. Ökológiai környezetmonitorozást, összehasonlító elemzést, tudományos kutatást, átfogó érvelést kell végeznünk, és intézkedéseket kell hoznunk a káros hatások megfelelő kezelésére és elfogadható szintre csökkentésére. Milyen térbeli és időbeli skálát kell használni a vízerőmű-fejlesztés ökológiai környezetre gyakorolt ​​hatásának értékelésére az új korszakban, és hogyan kell tudományosan és ésszerűen fejleszteni a vízerőmű-erőforrásokat? Ez a kulcskérdés, amelyre választ kell adni.
A globális vízerőmű-fejlesztés története bebizonyította, hogy a folyók kaszkádszerű fejlesztése a fejlett országokban átfogó gazdasági, társadalmi és környezeti előnyökkel jár. Kína tiszta energiájú vízerőmű-bázisai – Lancang folyó, Hongshui folyó, Jinsha folyó, Yalong folyó, Dadu folyó, Wujiang folyó, Qingjiang folyó, Sárga folyó stb. – átfogóan és szisztematikusan hajtottak végre ökológiai védelmi és helyreállítási intézkedéseket, hatékonyan enyhítve a vízerőmű-projektek ökológiai környezetre gyakorolt ​​hatását. Az ökológiai koncepciók elmélyülésével a vonatkozó kínai törvények és rendeletek megalapozottabbá válnak, az irányítási intézkedések tudományosabbá és átfogóbbá válnak, a környezetvédelmi technológia pedig folyamatosan fejlődik.
A 21. század óta a vízerőművek fejlesztése teljes mértékben új koncepciókat valósított meg, követte az „ökológiai védelem vörös vonala, a környezetminőség alsó vonala, az online erőforrás-felhasználás és a negatív környezeti hozzáférési lista” új követelményeit, és elérte a fejlesztésben a védelem és a védelem fejlesztésében rejlő követelményeket. Valóban megvalósította az ökológiai civilizáció koncepcióját, és vezette a vízerőművek magas színvonalú fejlesztését és hasznosítását.

A vízerőművek fejlesztése segíti az ökológiai civilizáció építését
A vízerőművek fejlesztésének a folyók ökológiájára gyakorolt ​​káros hatásai főként két aspektusban tükröződnek: az egyik az üledék, azaz a tározók felhalmozódása; a másik a vízi fajok, különösen a ritka halfajok.
Az üledékkel kapcsolatos problémák tekintetében különös óvatossággal kell eljárni a magas üledéktartalmú folyókban gátak és víztározók építésekor. Több intézkedést is meg kell tenni a víztározóba jutó üledék mennyiségének csökkentése és élettartamának meghosszabbítása érdekében. Például a talaj- és vízvédelem terén a folyásiránnyal felfelé végzett jó munkával a víztározók csökkenthetik az üledékképződést és az alsó folyásiránnyal kapcsolatos eróziót tudományos ütemezéssel, víz- és üledékszabályozással, üledéktárolással és -elvezetéssel, valamint különféle intézkedésekkel. Ha az üledékprobléma nem oldható meg, akkor a víztározókat nem szabad építeni. A jelenleg épített erőművekből látható, hogy a víztározóban lévő üledékprobléma mind mérnöki, mind nem mérnöki intézkedésekkel megoldható.
A fajok, különösen a ritka fajok megőrzésével kapcsolatos kérdéseket illetően, élőhelyüket a vízerőművek fejlesztése a legközvetlenebbül befolyásolja. A szárazföldi fajok, például a ritka növények, vándorolhatnak és védhetők; a vízi fajok, például a halak, némelyikének vándorlási szokásai vannak. A gátak és víztározók építése elzárja vándorlási csatornáikat, ami fajok eltűnéséhez vezethet, vagy befolyásolhatja a biológiai sokféleséget. Ezt az adott helyzettől függően eltérően kell kezelni. Egyes gyakori fajok, például a közönséges halak, elszaporodási intézkedésekkel kompenzálhatók. A nagyon ritka fajokat különleges intézkedésekkel kell védeni. Objektíven nézve néhány ritka vízi faj jelenleg veszélyeztetett helyzetben van, és a vízerőművek nem a fő bűnösök, hanem a hosszú távú túlhalászás, a vízminőség romlásának és a vízi környezet történelmi romlásának az eredménye. Ha egy faj száma bizonyos mértékig csökken, és nem képes utódokat szaporítani, akkor elkerülhetetlenül fokozatosan eltűnik. Kutatásokat kell végezni, és különféle intézkedéseket kell tenni, például mesterséges szaporítást és szabadon engedést a ritka fajok megmentése érdekében.
A vízenergia ökológiai környezetre gyakorolt ​​hatását nagyra kell értékelni, és a lehető legnagyobb mértékben intézkedéseket kell tenni a káros hatások kiküszöbölésére. Ezt a kérdést szisztematikusan, történelmileg, tisztességesen és objektíven kell megközelítenünk és megértenünk. A vízenergia tudományos fejlesztése nemcsak a folyók biztonságát óvja, hanem hozzájárul az ökológiai civilizáció építéséhez is.

Az ökológiai prioritás új paradigmát teremt a vízerőmű-fejlesztésben
A Kínai Kommunista Párt 18. Nemzeti Kongresszusa óta a vízenergia-ipar az „emberközpontú, ökológiai prioritású és zöld fejlődés” koncepcióját követi, fokozatosan új paradigmát alakítva ki a vízenergia ökológiai fejlesztésére. Amint azt korábban említettük, a mérnöki tervezés, kivitelezés és üzemeltetés során az ökológiai vízhozam-kibocsátásra, az ökológiai ütemezésre, a halak élőhelyének védelmére, a folyók összeköttetésének helyreállítására, valamint a halak elszaporodására és szabadon bocsátására vonatkozó kutatások, tervek és tervek végrehajtása hatékonyan mérsékelheti a vízenergia-fejlesztés, -építés és -üzemeltetés hatását a folyók vízi élőhelyeire. Magas gátak és nagy víztározók esetében, ha probléma van az alacsony hőmérsékletű vízkibocsátással, általában réteges vízbevezető szerkezeti mérnöki intézkedéseket alkalmaznak a megoldásra. Például a magas gátak és nagy víztározók, mint például a Jinping 1. szintű, a Nuozhadu és a Huangdeng, mind olyan intézkedéseket választottak, mint a rétegzett gerendaajtók, az elülső támfalak és a vízálló függönyfalak az alacsony hőmérsékletű víz enyhítésére. Ezek az intézkedések iparági gyakorlattá váltak, és iparági szabványokat és műszaki előírásokat alkottak.
A folyókban vándorló halfajok élnek, és az olyan módszerek, mint a halszállító rendszerek, a halfelvonók és a „halutak+halfelvonók”, szintén bevett gyakorlatok a halak átengedésére. A Zangmu vízerőmű halútját az évek során végzett monitoring és értékelés során nagyon jól megvalósították. Nemcsak új építési projektek történtek, hanem néhány régi projekt felújítása és halátjáró létesítmények építése is. A Fengman vízerőmű rekonstrukciós projektje során halcsapdákat, halgyűjtő létesítményeket és halfelvonókat telepítettek, megnyitva a Songhua folyót, amely megakadályozza a halak vándorlását.

A haltenyésztési és -engedési technológia tekintetében kialakítottak egy műszaki rendszert a berendezések és létesítmények tervezésére, kivitelezésére, gyártására és üzemeltetésére, valamint a haltenyésztő és -engedő állomások kibocsátási hatásának monitorozására és értékelésére. A halak élőhely-védelmi és -helyreállítási technológiái is jelentős előrelépést tettek. Jelenleg hatékony ökológiai védelmi és helyreállítási intézkedéseket hoztak a nagyobb folyami vízerőművekben. Ezenkívül az ökológiai környezet védelmének és helyreállításának mennyiségi értékelését az élőhelykárosodás előtti és utáni ökológiai környezetmegfelelőségi modellek szimulációjával érték el. 2012 és 2016 között a Három-szoros Vízerőmű továbbra is ökológiai ütemezési kísérleteket végzett a „négy híres hazai hal” tenyésztésének elősegítése érdekében. Azóta a Xiluodu, a Xiangjiaba és a Három-szoros Vízerőmű közös ökológiai diszpécserprogramja minden évben egyidejűleg zajlik. Az évekig tartó folyamatos ökológiai szabályozásnak és a halászati ​​erőforrások védelmének köszönhetően a „négy híres hazai hal” ívási mennyisége évről évre növekvő tendenciát mutat, amelyek közül a Gezhouba alsó folyásánál található Yidu folyó szakaszán a „négy híres hazai hal” ívási mennyisége 2012-ben 25 millióról 2019-re 3 milliárdra nőtt.
A gyakorlat bebizonyította, hogy a fenti szisztematikus módszerek és intézkedések új paradigmát alakítottak ki a vízerőművek ökológiai fejlesztésére az új korszakban. A vízerőművek ökológiai fejlesztése nemcsak enyhítheti vagy akár kiküszöbölheti a folyók ökológiai környezetére gyakorolt ​​káros hatásokat, hanem a vízerőművek jó ökológiai fejlesztésén keresztül jobban elősegítheti a környezetvédelmet is. A vízerőmű-bázis jelenlegi víztározó területe lényegesen jobb szárazföldi környezettel rendelkezik, mint más helyi területek. Az olyan erőművek, mint az Ertan és a Longyangxia, nemcsak híres turisztikai látványosságok, hanem a helyi klímajavulás, a növényzet növekedése, a hosszabb biológiai láncok és a biológiai sokféleség miatt védettek és helyreállítottak is.

Az ökológiai civilizáció az emberi társadalom fejlődésének új célja az ipari civilizáció után. Az ökológiai civilizáció kiépítése összefügg az emberek jólétével és a nemzet jövőjével. A szigorúbb erőforrás-korlátozások, a súlyos környezetszennyezés és az ökoszisztéma-degradáció súlyos helyzetével szembesülve meg kell teremtenünk az ökológiai civilizáció koncepcióját, amely tiszteletben tartja, összhangban van azzal és védi a természetet.
Jelenleg az ország bővíti a hatékony beruházásokat és felgyorsítja a nagyszabású projektek építését. Számos vízerőmű-projekt növeli majd a munka intenzitását, felgyorsítja a munka előrehaladását, és arra törekszik, hogy megfeleljen a jóváhagyás és a megkezdés feltételeinek a 14. ötéves terv időszakában. A Kínai Népköztársaság nemzetgazdasági és társadalmi fejlődésének 14. ötéves terve és a 2035-ös jövőkép egyértelműen olyan nagyszabású projektek megvalósítását tűzte ki célul, mint a Szecsuáni-Tibeti Vasút, az új nyugati szárazföldi tengeri csatorna, a nemzeti vízhálózat és a Jarlung Zangbo folyó alsó szakaszán a vízerőmű-fejlesztés, elősegítik a jelentős tudományos kutatóintézetek létrehozását, az ökoszisztéma védelmét és helyreállítását, a közegészségügyi vészhelyzeti támogatást, a jelentős vízelterelést, az árvízvédelmet és a katasztrófavédelem, az energia- és gázszállítást. Számos nagyszabású projekt szilárd alapokkal, további funkciókkal és hosszú távú előnyökkel jár, mint például a határ, a folyó és a part menti közlekedés. Tisztában vagyunk azzal, hogy az energiaátalakításhoz vízerőműre van szükség, és a vízerőmű-fejlesztésnek az ökológiai biztonságot is biztosítania kell. Csak az ökológiai környezet védelmére helyezett nagyobb hangsúly révén érhető el a vízenergia magas színvonalú fejlesztése, és a vízenergia fejlesztése és hasznosítása hozzájárulhat az ökológiai civilizáció kiépítéséhez.
A vízerőmű-fejlesztés új paradigmája tovább fogja ösztönözni a vízerőművek magas színvonalú fejlesztését az új korszakban. A vízerőmű-fejlesztés révén előmozdítjuk az új energiaforrások nagymértékű fejlesztését, felgyorsítjuk Kína energetikai átalakulásának ütemét, tiszta, alacsony szén-dioxid-kibocsátású, biztonságos és hatékony új energiarendszert építünk, fokozatosan növeljük az új energiaforrások arányát az új energiarendszerben, gyönyörű Kínát építünk, és hozzájárulunk a vízerőmű-személyzet erejével.


Közzététel ideje: 2023. dec. 15.

Küldd el nekünk az üzeneted:

Írd ide az üzenetedet, és küldd el nekünk