A vízerőművek jellemzői a következők:
1. Tiszta energia: A vízerőművek nem termelnek szennyező anyagokat vagy üvegházhatású gázokat, és nagyon tiszta energiaforrást jelentenek.
2. Megújuló energia: A vízerőművek a vízkeringésre támaszkodnak, és a víz nem kerül felhasználásra teljesen, így megújuló energiaforrásnak minősülnek.
3. Nagy stabilitás: A gazdag vízkészletek és a stabil vízhozam viszonylag stabillá teszi a vízerőművek teljesítményét, ami alkalmas a hosszú távú energiaellátási igények kielégítésére.
A különböző építési módok és vízenergia-hasznosítási módok szerint a vízerőművek a következő kategóriákba sorolhatók:
1. Víztározó típusú vízerőmű: A gátban tárolt víz segítségével szabályozzák a folyó vízszintjét, és a vízszintcsökkenéssel egy hidraulikus turbina hajtja meg az energiatermelést.
2. Szivattyús vízerőmű: Alacsony tengerszint feletti magasságban található tározós vízerőműveket a vízmennyiség korlátozza. A szivattyús vízerőművek szivattyúkat használnak a víz alacsony helyekről a magasabb helyekre történő szivattyúzására, majd a víznyomás elvén működő villamos energiát termelnek.
3. Árapály-vízerőmű: Az árapály-ingadozások felhasználásával összegyűjti az ingadozó vízszintek magasságkülönbségét, és az árapály-energia hatására villamos energiát termel.
4. Dugattyús áramlású erőmű: Árvíz, dagály és egyéb emelkedő vízmennyiség időszakainak kihasználásával gyorsan nagy mennyiségű vizet lehet befecskendezni, rövid idő alatt, a vízszint csökkenésével gyorsan villamos energiát termelve az átmeneti csúcsidőszaki villamosenergia-igény kielégítésére.
Röviden, a vízerőművek fontos tiszta energiaforrások, olyan jellemzőkkel, mint a tisztaság, a megújulóképesség és a stabilitás, és építési módszereik, valamint vízenergia-felhasználási módszereik szerint osztályozhatók.
A vízerőművekben a gátaknak több fő típusa van:
1. Gravitációs gát: Ez egy függőleges fal, amely betonból vagy kőből épült, és a gravitáció révén viseli a víznyomást. A gravitációs gátak általában viszonylag stabilak, de több építőanyagot és földterületet igényelnek. Jellemzőjük, hogy a gát alja széles, a teteje pedig keskeny, ami olyan helyzetekben alkalmas, ahol a folyóvölgyek mindkét oldalát jó kőzetalapozás támasztja alá.
2. Ívgát: Ez egy ívelt falakból álló gáttípus, amely a víznyomást az íves szerkezeten keresztül vezeti el. Ívgát építésekor először egy ideiglenes, ív alakú fa zsaluzatot kell építeni, majd betont önteni rá a kialakításához. Az ívgátak keskeny és magas kanyonterületekhez alkalmasak, olyan előnyökkel, mint a kisebb földhasználat és a jó szeizmikus teljesítmény.
3. Föld-kőzet gát: Ez egy olyan gáttípus, amelyet talaj és kőanyagok felhalmozódása képez, és amelynek belsejében szivárgásgátló intézkedéseket alkalmaznak a vízszivárgás elkerülése érdekében. A föld-kőzet gátak kis mennyiségű cementet és egyéb anyagot fogyasztanak, de a gáttest megszilárdulása hosszú időt vesz igénybe. A föld-kőzet gátak viszonylag sík vízfolyású és hegyvidéki terepű területeken alkalmazhatók.
4. Elterelő gát: Ez egy kis válaszfal, amelyet a víz áramlásának irányítására használnak, és alakja és szerkezete eltér a gáttól. Az elterelő gátakat általában folyók közepén építik, hogy a vizet erőművek vagy öntözési célok felé tereljék. Az elterelő gát általában alacsonyabb, és a felhasznált anyagok is viszonylag könnyűek.
Összességében a különféle vízerőmű-gátaknak megvannak a saját alkalmazható forgatókönyveik, előnyeik és hátrányaik. A gát típusának kiválasztását a helyi geológiai, hidrológiai és éghajlati, valamint egyéb tényleges körülmények alapján kell végezni.
A vízerőmű csomópont-rendszere általában a következő részekből áll:
1. Víztározó: felelős a vízforrások tárolásáért és az energiatermeléshez szükséges víz biztosításáért.
2. Árvízvédelmi létesítmények: a tározó vízszintjének és áramlásának szabályozására, a tározó biztonságos működésének biztosítására és katasztrófák, például árvizek megelőzésére szolgálnak.
3. Elterelő rendszer: A víztározóból vizet vezetnek az energiatermelő egységbe áramtermelés céljából. A vízelterelő rendszer olyan berendezéseket tartalmaz, mint a vízbeömlő nyílás, a beömlőcsatorna, a nyomóvezeték és a szabályozószelep.
4. Generátoregység: olyan eszköz, amely a bevezetett vízenergiát elektromos energiává alakítja.
5. Átviteli rendszer: A generátor által termelt villamos energia a felhasználóhoz kerül.
6. Irányítórendszer: Olyan rendszer, amely felügyeli, szabályozza és irányítja a vízerőművek működését, beleértve az automatizált vezérlőrendszereket, a megfigyelő eszközöket és a számítógépes vezérlőrendszereket.
A vízerőművek eszközértékelésének szempontjai a következő szempontokat tartalmazzák:
1. A vízerőművek földrajzi elhelyezkedése: A vízerőművek földrajzi elhelyezkedése az egyik kulcsfontosságú tényező, amely befolyásolja értéküket. Jelentős eltérések lehetnek a piaci környezetben és a vízerőművek által tapasztalt politikai támogatottságban a különböző földrajzi helyeken, amelyeket teljes mértékben figyelembe kell venni.
2. A vízerőművek műszaki paraméterei: A vízerőművek beépített kapacitása, vízmagassága, áramlási sebessége és egyéb műszaki paraméterei közvetlenül befolyásolják energiatermelő kapacitásukat és gazdasági hasznukat, ezért átfogó megértést és tudományos értékelést igényelnek.
3. Hálózati csatlakozási helyzet: A vízerőművek hálózati csatlakozási helyzete jelentős hatással van az energiatermelési bevételeikre és az üzemeltetési költségekre, és teljes mértékben figyelembe kell venni olyan tényezőket, mint a hálózat stabilitása, a távvezeték hossza és a transzformátor kapacitása.
4. Üzemeltetés és karbantartás menedzsment: A vízerőművek berendezéseinek állapota, karbantartási állapota és biztonsági termelési nyilvántartása fontos mutatók értékük értékeléséhez, és átfogó ellenőrzésre és értékelésre van szükség.
5. Szabályozási és szabályozási helyzet: A vízerőművek elhelyezkedésének politikai és szabályozási környezete is változó mértékben befolyásolja azok értékét, különösen a politikai támogatás, például a támogatási politikák, az adókedvezmények és a környezetvédelmi megfelelés tekintetében.
6. Pénzügyi helyzet: Egy vízerőmű pénzügyi helyzete az egyik fontos tényező, amely befolyásolja annak értékét, beleértve a beruházásokat, a finanszírozást, az üzemeltetési költségeket, az energiatermelésből származó bevételt és egyéb szempontokat.
7. Versenyhelyzet: A vízerőművek piaci versenyhelyzete változó mértékben befolyásolja azok energiatermelési bevételét és piaci pozícióját. Átfogó ismeretekkel kell rendelkezni a piaci versenykörnyezetről és a főbb versenytársak helyzetéről.
Összefoglalva, a vízerőművek eszközértékelésének több tényezőt kell figyelembe vennie, átfogóan elemeznie és meg kell határoznia azok valódi értékét.
Közzététel ideje: 2023. május 6.
