A vízenergia története Kínában

A világ legkorábbi vízerőműve 1878-ban jelent meg Franciaországban, ahol a világ első vízerőművét építették.
A feltaláló, Edison is hozzájárult a vízerőművek fejlesztéséhez. 1882-ben Edison megépítette az Abel vízerőművet Wisconsinban, az Egyesült Államokban.
Kezdetben a létesített vízerőművek kapacitása nagyon kicsi volt. 1889-ben a világ legnagyobb vízerőműve Japánban volt, de a beépített teljesítménye mindössze 48 kW volt. A vízerőművek beépített teljesítménye azonban jelentős fejlődésen ment keresztül. 1892-ben az Egyesült Államokban található Niagara Vízerőmű kapacitása 44000 kW volt. 1895-re a Niagara Vízerőmű beépített teljesítménye elérte a 147000 kW-ot.

A 20. századba lépés után a vízenergia a fejlett országokban gyors fejlődésen ment keresztül. 2021-re a globális beépített vízenergia-kapacitás eléri az 1360 GW-ot.
A vízenergia használatának története Kínában több mint 2000 évvel ezelőttre vezethető vissza, a vizet vízikerekek, vízimalmok és vízimalmok hajtására használták a termelés és az élet érdekében.
Kína legkorábbi vízerőművét 1904-ben építették. Ez volt a Guishan vízerőmű, amelyet a japán hódítók építettek Tajvanon, Kínában.
A kínai szárazföldön épült első vízerőmű a kunmingi Shilongba vízerőmű volt, amelyet 1910 augusztusában helyeztek üzembe, és 1912 májusában termelt áramot, 489 kW teljes beépített kapacitással.
A következő nagyjából húsz évben a belföldi helyzet instabilitása miatt Kína vízerőmű-fejlesztése nem mutatott jelentős előrelépést, és csak néhány kisméretű vízerőmű épült, jellemzően a Dongwo vízerőmű Luxian megyében, Szecsuánban, a Duodi vízerőmű Tibetben, valamint a Xiadao, Shunchang és Longxi vízerőművek Fujianban.
Az idő a japánellenes háború alatt jött el, amikor a hazai erőforrásokat főként az agresszió elleni védekezésre használták, és a délnyugati régióban csak kisméretű erőműveket építettek, mint például a szecsuáni Taohuaxi vízerőmű és a jünnani Nanqiao vízerőmű; a japánok által megszállt területen Japán számos nagy vízerőművet épített, jellemzően a Fengman vízerőművet a Szunghua folyón Északkelet-Kínában.
A Kínai Népköztársaság megalakulása előtt a szárazföldi Kínában telepített vízerőművek kapacitása elérte a 900 000 kW-ot. A háború okozta veszteségek miatt azonban a Kínai Népköztársaság megalakulásakor a szárazföldi Kínában telepített vízerőművek kapacitása mindössze 363 300 kW volt.
Új-Kína megalapítása után a vízenergia példátlan figyelmet és fejlesztést kapott. Először is, számos, a háborús évekből megmaradt vízerőmű-projektet javítottak meg és építettek újjá; az első ötéves terv végére Kína 19 vízerőművet épített és épített újjá, és megkezdte saját nagyméretű vízerőmű-projektek tervezését és kivitelezését. Ebben az időszakban épült a Zhejiang Xin'anjiang vízerőmű, amelynek beépített kapacitása 662 500 kilowatt, és ez egyben az első nagyméretű vízerőmű, amelyet Kína maga tervezett, gyártott és épített.
A „nagy ugrás” időszakában Kína újonnan indított vízerőmű-projektjei elérték a 11,862 millió kW-ot. Néhány projektet nem sikerült teljesen bemutatni, aminek következtében egyes projektek építését a megkezdés után le kellett állítani. A következő három évben a természeti katasztrófák miatt számos projektet felfüggesztettek vagy elhalasztottak. Röviden, 1958 és 1965 között a vízerőmű fejlesztése Kínában nagyon rögös volt. Ugyanakkor 31 vízerőművet helyeztek üzembe, köztük a Zhejiang tartománybeli Xin'anjiangot, a Guangdong tartománybeli Xinfengjiangot és a Guangxi tartománybeli Xijint, energiatermelés céljából. Összességében Kína vízerőmű-ipara bizonyos fokú fejlődést ért el.
Elérkezett a „kulturális forradalom” ideje. Bár a vízerőművek építése ismét komoly fennakadásokat és pusztítást szenvedett, a harmadik vonal építéséről szóló stratégiai döntés ritka lehetőséget kínált a vízerőművek fejlesztésére Nyugat-Kínában. Ebben az időszakban 40 vízerőművet helyeztek üzembe, köztük a Kanszu tartománybeli Liujiaxiát és a Szecsuán tartománybeli Gongzuit. A Liujiaxia Vízerőmű beépített kapacitása elérte az 1,225 millió kW-ot, ezzel Kína első vízerőműve volt, amelynek beépített kapacitása meghaladta az egymillió kW-ot. Ebben az időszakban épült Kína első szivattyús energiatározós erőműve, a hebei Gangnanban található erőmű is. Ezzel egyidejűleg 53 nagy és közepes méretű vízerőmű-projektet indítottak vagy folytattak ebben az időszakban. 1970-ben elindult a 2,715 millió kW beépített kapacitású Gezhouba Projekt, amely a Jangce folyó fő folyásánál épülő vízerőművek építésének kezdetét jelentette.
A „kulturális forradalom” vége után, különösen a 11. Központi Bizottság harmadik plenáris ülését követően, Kína vízenergia-ipara ismét a gyors fejlődés szakaszába lépett. Számos vízenergia-projekt, mint például a Gezhouba, a Wujiangdu és a Baishan, felgyorsult, és hivatalosan is megkezdődött a 320 000 kW egységkapacitású Longyangxia Vízerőmű építése. Ezt követően, a reformok és a nyitás tavaszi szellőjében, Kína vízenergia-építési rendszere is folyamatosan változott és megújult, nagy vitalitást mutatva. Ebben az időszakban a szivattyús-tározós erőművek is jelentős fejlődést értek el, Panjiakouban, Hebeiben és Kantonban megkezdődött a szivattyúzás és tárolás első fázisa; A kis vízerőművek is fejlődnek, a vidéki villamosítású megyék első 300 vízerőművének megvalósításával; A nagyméretű vízerőművek tekintetében számos nagyméretű vízerőmű építése kezdődött meg egymás után, mint például a Tianshengqiao II. osztályú, 1,32 millió kW beépített kapacitással, a Guangxi Yantan 1,21 millió kW beépített kapacitással, a Yunnan Manwan 1,5 millió kW beépített kapacitással és a Lijiaxia Vízerőmű 2 millió kW beépített kapacitással. Ezzel egyidejűleg hazai szakértőket szerveztek a Három-szurdok Vízerőmű 14 témakörének bemutatására, és a Három-szurdok Projekt építése napirendre került.
A 20. század utolsó évtizedében Kína vízerőműveinek építése gyors fejlődésen ment keresztül. 1991 szeptemberében megkezdődött az Ertan Vízerőmű építése a szecsuáni Panzhihuában. Sok vita és előkészítés után, 1994 decemberében hivatalosan is megkezdődött a nagy horderejű Három-szurdok Vízerőmű Projekt. A szivattyús energiatározós erőművek tekintetében egymás után megkezdődött a pekingi Ming-sírok (800 000 kW), a Zhejiangi Tianhuangping (1800 000 kW) és a kantoni szivattyús energiatározós II. fázis (1200 000 kW) építése is; a kis vízerőművek tekintetében a vidéki villamosítási megyék vízerőműveinek második és harmadik sorozatának építése valósult meg. Az elmúlt évtizedben Kínában a beépített vízerőmű-kapacitás 38,39 millió kW-tal nőtt.
A 21. század első évtizedében 35 nagy vízerőmű épül, összesen mintegy 70 millió kW beépített kapacitással, beleértve számos szuper nagy vízerőművet, mint például a Három-szoros Projekt 22,4 millió kW-os és a Xiluodu 12,6 millió kW-os vízerőművét. Ebben az időszakban átlagosan több mint 10 millió kW-ot helyeztek üzembe évente. A legtörténelmibb év 2008, amikor a Három-szoros Projekt jobb parti erőművének utolsó egységét hivatalosan is csatlakoztatták a hálózathoz áramtermelés céljából, és a Három-szoros Projekt eredetileg tervezett bal és jobb parti erőműveinek mind a 26 egységét üzembe helyezték.
A 21. század második évtizede óta a Jinsha folyó főfolyásán található óriási vízerőműveket folyamatosan fejlesztették és helyezték üzembe energiatermelés céljából. A Xiluodu Vízerőmű 12,6 millió kW beépített kapacitással, a Xiangjiaba 6,4 millió kW beépített kapacitással, a Baihetan Vízerőmű 12 millió jüan beépített kapacitással, a Wudongde Vízerőmű 10,2 millió jüan beépített kapacitással és további óriási vízerőműveket helyeztek üzembe energiatermelés céljából. Ezek közül a Baihetan Vízerőmű egyetlen egység beépített kapacitása elérte az 1 millió kW-ot, ami a világ legmagasabb szintjét jelenti. Ami a szivattyús energiatározós erőműveket illeti, 2022-ben mindössze 70 szivattyús energiatározós erőmű volt építés alatt a kínai állami hálózat működési területén, 85,24 millió kilowatt beépített kapacitással, ami 3,2-szerese, illetve 4,1-szerese a 2012-es értéknek. Közülük a Hebei Fengning szivattyús energiatározós erőmű a világ legnagyobb telepített szivattyús energiatározós erőműve, teljes beépített kapacitása 3,6 millió kilowatt.
A „kettős szén-dioxid-kibocsátás” célkitűzés folyamatos előmozdításával és a környezetvédelem folyamatos erősítésével Kína vízerőmű-fejlesztése is új helyzetekkel néz szembe. Először is, a védett területeken található kis vízerőművek továbbra is kivonulnak és bezárnak, másodszor, a nap- és szélenergia aránya az újonnan telepített kapacitásban tovább fog növekedni, a vízenergia aránya pedig ennek megfelelően csökkenni fog; végül a hatalmas vízerőmű-projektek építésére fogunk összpontosítani, az építési projektek tudományossága és racionalitása pedig tovább fog növekedni.