A kisméretű vízerőművek (más néven kis vízerőművek) kapacitástartományának nincs egységes meghatározása és elhatárolása a világ országaiban. Még ugyanabban az országban, különböző időpontokban sem azonosak a szabványok. Általában a beépített kapacitás szerint a kis vízerőművek három osztályba sorolhatók: mikro, kicsi és minimál. Egyes országokban csak egy osztály van, míg másokban két, meglehetősen eltérő osztályba sorolják őket. Hazám jelenlegi szabályozása szerint a 25 000 kW-nál kisebb beépített kapacitású erőműveket kis vízerőműveknek nevezik; a 25 000 kW-nál kisebb és 250 000 kW-nál kisebb beépített kapacitású erőműveket közepes méretű vízerőműveknek; a 250 000 kW-nál nagyobb beépített kapacitású erőműveket nagyméretű vízerőműveknek.
Kisméretű vízerőmű-technológia A vízben lévő mozgási energia más energiaformákká alakításának technológiája jól bevált eljárás, és évszázadok óta hatékonyan használják villamos energia előállítására. Ezért számos országban, különösen Afrika, Ázsia és Dél-Amerika néhány kevésbé fejlett országában az energiatermelés egyik fő eszközévé vált. A technológia kis léptékben indult, és számos, a generátorok közelében lévő közösséget szolgált ki, de az ismeretek bővülésével lehetővé tette a nagyméretű energiatermelést és a nagy távolságú átvitelt. A nagyméretű vízerőművek hatalmas víztározókat használnak, amelyek speciális gátak építését igénylik a víz áramlásának szabályozásához, ami gyakran nagy mennyiségű földterület felhasználását igényli erre a célra. Ennek eredményeként egyre nagyobb aggodalomra ad okot az ilyen fejlesztések környezetre és ökoszisztémákra gyakorolt hatása. Ezek az aggodalmak, valamint az átvitel magas költségei ismét felkeltették az érdeklődést a kisméretű vízerőmű-termelés iránt. Kezdetben, a technológia fejlesztésének korai szakaszában az áramtermelés nem volt a fő célja. A hidraulikus energiát főként mechanikai munkák elvégzésére használják, olyan tervezett feladatok elvégzésére, mint a víz szivattyúzása (mind háztartási vízellátás, mind öntözés), a gabonaőrlés és az ipari tevékenységekhez szükséges mechanikai műveletek.
A nagyméretű, központosított vízerőművek drágának és környezetkárosítónak bizonyultak, felborítva az ökoszisztémák egyensúlyát. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a magas átviteli költségek és az ebből eredő magas villamosenergia-fogyasztás végső forrásai. Ezen kívül Kelet-Afrikában alig vannak olyan folyók, amelyek fenntarthatóan és folyamatosan képesek lennének ilyen berendezéseket működtetni, de vannak olyan kisebb folyók, amelyek kisléptékű energiatermelésre használhatók. Ezeket az erőforrásokat hatékonyan kellene felhasználni a szétszórt vidéki háztartások villamosenergia-ellátására. A folyókon kívül más módon is lehet vízkészletekből villamos energiát kinyerni. Például a tengervíz hőenergiája, az árapály-energia, a hullámenergia és még a geotermikus energia is mind vízalapú energiaforrások, amelyek hasznosíthatók. A geotermikus energia és a vízenergia kivételével az összes többi vízzel kapcsolatos energiaforrás felhasználása nem gyakorolt jelentős hatást a globális villamosenergia-ellátó rendszerre. Még a vízenergia is, amely az egyik legrégebbi, ma már jól fejlett és nagymértékben használt energiatermelő technológia, a világ teljes villamosenergia-termelésének mindössze körülbelül 3%-át teszi ki. A vízenergia, mint energiaforrás potenciálja Afrikában nagyobb, mint Kelet-Európában, és összehasonlítható Észak-Amerikával. Sajnos azonban, bár az afrikai kontinens a világ élén áll a kiaknázatlan vízenergia-potenciál tekintetében, több ezer lakos még mindig nem fér hozzá elektromos áramhoz. A vízenergia hasznosításának elve magában foglalja a víztározóban lévő vízben lévő potenciális energia szabadon eső mozgási energiává alakítását mechanikai munkához. Ez azt jelenti, hogy a vizet tároló berendezésnek az energiaátalakítási pont felett kell lennie (például egy generátornak). A víz szabad áramlásának mennyiségét és irányát elsősorban vízcsövek segítségével szabályozzák, amelyek a víz áramlását oda irányítják, ahol az átalakítási folyamat végbemegy, ezáltal áramot termelve.1
A kis vízerőművek szerepe és jelentősége Az energiaipar a nemzetgazdaság vezető iparága. Az energia ma hazánkban is sürgető kérdés. A vidéki villamosítás fontos szempont a mezőgazdasági modernizációban, és az ország kis vízerőművei szintén jó energiaforrást jelentenek a vidéki villamosenergia-ellátás biztosításához. Az évek során az állami és helyi szintű támogatással különféle erőket mozgósítottak, a vízgazdálkodás és az energiatermelés szorosan integrálódott, és a kisméretű vízerőmű-termelő üzletág erőteljes fejlődést ért el. Országom kis vízerőművei meglehetősen gazdagok. Az állam által szervezett vidéki vízerőművek felmérése (10 MW ≤ egyállomásos beépített kapacitás ≤ 50 MW) szerint az országban a vidéki vízerőművek fejleszthető mennyisége 128 millió kW, amelyből a kis vízerőművek fejleszthető mennyiségét (10 MW felett) tekintik át. A folyóvíz és a 0,5 MW ≤ egyállomásos beépített kapacitás...
Közzététel ideje: 2022. szeptember 15.
